Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy parasztlány. Szépséges volt és naiv, ahogy a mesékben szokás. És ahogy az ilyenkor lenni szokott, beleszeretett egy férfiba… aki nem volt méltó rá. Így kezdődik La Llorona, a síró asszony legendája.
Széles-Horváth Anna nemrég készített egy gyűjtést gyerekkori félreértésekről és félrehallásokról, amire több száz reakció érkezett. Szabó Anna Eszter pedig nem tudott ellenállni, és csokorba gyűjtötte a legviccesebbeket, de hozzátette a saját félreértéseit is.
A klímaváltozás elleni küzdelemben sajnos iszonyú könnyű kiégni. Hiába tesz az ember egyénileg hatalmas erőfeszítéseket, közben folyamatosan azzal szembesül, hogy a többség még mindig nem itt tart. Persze, időnként fel-felcsillan a remény. A Föld bajnokai pályázat egyike azoknak a kapaszkodóknak, amik segítenek áttörni a kiégés nyomasztó falait.
Mégis hogy a francba juthattunk el idáig? Ha egyszer a széltől és minden káros hatástól meg akarjuk kímélni a gyerekeinket, ha a hozzátáplálásnál, mozgásfejlődésnél, fogzásnál, ovi- és iskolakezdésnél minden szakirodalmat és véleményt bekalkulálva próbáljuk a legjobb döntéseket meghozni, akkor hogy hagyhatja még bárki a gyerekét egyedül az internettel?!
Társat választani, megtalálni a hozzánk passzoló, minket kiegészítő embert, nem egyszerű dolog. Igazán szerencsés, aki mindenféle, a tudattalanját irányító trauma, külső szempont és elvárás nélkül tud rátalálni az igazira. De mi van azokkal, akik valahogy mindig ugyanabba a folyóba lépnek?