1. Óriási a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy mi lesz, de egyre többen érzékelik a probléma nagyságát és próbálnak tenni ellene. Ezért ha azt mondjuk, hogy elvesztettük a harcot, az megöli a reményt és passzivitáshoz vezethet.

2. A klímamodellek csak lehetséges forgatókönyvekkel dolgoznak. Akármilyen sokat tud is az ember már az ökoszisztéma működéséről, mégsem értjük teljesen ezeket a rendszereket. 

3.

„Fontos megkülönböztetni a klímaszkeptikusokat a klímatagadóktól. A szkeptikusok megkérdőjeleznek bizonyos, klímával kapcsolatos kérdéseket, és ez valójában nagyon hasznos is lehet, mert fontos, hogy a tudomány ne váljon dogmatikussá”

– mondja Takács-Sánta András.

4. Sokan az innovációktól várják a megoldást, de önmagában a technikai fejlesztések nem tudják megoldani a klímakérdést. A mérnökök csodálatos dolgokat tudnak kitalálni, ám sok tényező gátolja ezeknek a prototípusoknak az elterjedését.

5. Érdemes megnézni Nic Marks The Happy Planet Index című TED-előadását, amiben arról is beszél, hogy a zöldmozgalom legtöbbször a rémálmokat vetíti előre. Ez nagyon kontraproduktív tud lenni, mert ha nem ad megoldási lehetőségeket a nagy problémák mellé, akkor nagy valószínűséggel az embereknél bekapcsolnak az elhárító mechanizmusok.

6. A társadalom atomizációja az egyik legnagyobb gátja az ökológiai értelemben vett fenntartható társadalom kialakításának.

7.

Az élelem az ökológiai lábnyomunknak jelentős részét teszi ki.

Ha az élelmiszer-beszerzésre fókuszálva létrehozunk egy ökoközösséget, ahogy Takács-Sánta Andrásék is ezt tették Csákváron, jelentősen csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat, ráadásul nagyon finom és minőségi alapanyagokból főzhetünk.

8. Andrásék létrehoztak egy weboldalt is (Kiutak.hu), ahova folyamatosan töltik fel a konkrét cselekevési tippeket. Itt már olvasható rengeteg ötlet és konkrét javaslat arra vonatkozóan, mit tehetünk, ha szeretnénk tevékenyen részt venni a szükséges változások előmozdításában.

9. Az egyik legnagyobb kérdés, amit fel kell tenni: lehetséges jó minőségű emberélet a fogyasztói társadalmon kívül?

És ami még fontosabb: ha igen, akkor az milyen legyen?

10. A közösségek újrafelfedezése nem csak ökológiai szempontból lenne fontos dolog. Hiszen egy pontig függ csak a boldogságunk az anyagi dolgoktól, de azon túl más számít. A jólét pedig nem tisztán csak anyagi fogalom, ám a fogyasztói társadalomban folyton azt hallhatjuk: az anyagi jólét maga a boldogság. Pedig a hosszú távú boldogságunk záloga leginkább az, hogy jó minőségű emberi kapcsolataink vannak.

Nagy Réka Ökoanyu

A Komposzt további epizódjait itt találod: