„Dühös vagyok, ez ad nekem erőt” – Selina Leem, egy kis ország nagy klímaharcosa
Képzeld el, hogy a gyerekkorod úgy telik, hogy az óceán vize olykor átcsap az egész településen, ahol élsz, elárasztva mindent sós vízzel, szeméttel és törmelékkel.
Képzeld el, hogy a gyerekkorod úgy telik, hogy az óceán vize olykor átcsap az egész településen, ahol élsz, elárasztva mindent sós vízzel, szeméttel és törmelékkel.
Míg nekünk itt, Magyarországon még „csak” nagyon melegünk van, addig mások otthonát a világ különböző pontjain elborítja a szemét, megint másoké pedig víz alá kerül. Sokszor nagyon kicsinek és jelentéktelennek érezhetjük magunkat, ha a környezetvédelem ügyének megoldásáról van szó, pedig egyéni és társadalmi szinten is bőven van tennivalónk. De hol kezdjük? Többek közt erre keresték a választ az idei TEDx-en, amelynek központi témája a fenntarthatóság volt.
Magyarországon csak idén júliusban 4,5 százalékkal többen haltak meg hőhullámok miatt az átlagosnál. Európában ez a szám 53 ezerrel több halálesetet jelent a 2016 és 2019 között mért átlaghoz képest. És hogy ez mit jelent? Többek közt azt, hogy a klímaváltozás hatásai felett már nem hunyhatunk szemet.
„Nem védhetünk meg mindent, amit szeretnénk, de annál sokkal többet tehetünk, mintsem hogy üljünk ölbe tett kézzel.”
Anna Eszter nagy kalandra vállalkozik: elhatározta, hogy „kizöldíti” a WMN szerkesztőségét, megkeresi azokat a pontokat az életünkben, ahol ténylegesen csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat. Otthon, egyedileg, és az irodában közösen is. Lesz dolga.
„Hogyan készítsük fel a gyerekeket a jövőre, ami rájuk vár? Élvezhetjük-e még valaha az életet úgy istenigazán, szorongás és lelkifurdalás nélkül?” – Kérdések, amikre szerzőnk keresi a választ. Anyaként, klímaharcosként, szorongó emberként.
Az élővilágot súlyosan veszélyezteti, a természetes esővíz-elvezetést megnehezíti, az erdőtüzeket gyakoribbá teszi… beláthatatlan következményekkel jár a klímaváltozás és a gondatlan kirándulók miatt amúgy is szenvedő magyar erdőkre a tarvágást lehetővé tevő új rendelet. Szabó Anna Eszter a WWF erdő programvezetőjét kérdezte. „Az itt található erdőket évtizedek óta védi a természetvédelmi és erdőtörvény egyaránt, ám a korlátozások közül sokat drasztikusan visszavág a most megjelent rendelet. Tarvágás végezhető mostantól a magas természetességű, védelmi és közjóléti rendeltetésű állami erdőkben is, amelyek az élővilág és a tájkép szempontjából is a legértékesebbek. A tarra vágott területek arányának növekedése nemcsak az élővilág szempontjából káros, de a klímaváltozás hatásait erősíti” – mondja Gálhidy László, a WWF erdő programvezetője. Nagyon fontos gondolatok az erdők jelentőségéről, védelméről és arról, hogyan kell természetbarát módon kirándulni.
„Elázni az esőben – abban esendőség van, megadás és hála. Főleg egy ilyen nyáron, mint az idei, amikor már a Facebook-csoportokban (kínjukban) esőtáncot szerveznek az emberek (tényleg!), hogy ne pusztuljon ki minden veteményes, és ne égjen ki mindenhol a fű” – Szabó Anna Eszter igazi vízimádó, és reméli, ezzel nincs egyedül. Már csak azért is, mert ezen lassan tényleg az életünk múlhat.