Szerzőnk arról mesél az unokájának (és nekünk), milyen volt iskolásnak lenni ötven évvel ezelőtt: mit jelentett például az, hogy vigyázzban ülni, mit kellett előadni az orosz katonáknak, milyenek voltak a nyári táborok, és mi volt a rettegett körmös…
A szülői munkaközösség elsődleges feladata a szülők és az intézmény, illetve a szülők és a pedagógusok közötti kommunikáció megkönnyítése, valamint a gyermekek jogainak érdekképviselete. Elvileg. Az szmk-s szülői lét azonban nemcsak az oktatási rendszer hatalmas hibáira mutat rá, hanem az általános hozzáállásra is, hogy aki nem akarja csinálni, az tudja a legjobban, hogyan kéne.
Hogyan lesz a krokodilkönnyes, lábunkba kapaszkodó gyerekből lelkes óvodás? Anna Eszter két nehezen beszokó gyerekkel élte át a folyamatot, és elmondja, nekik mi segített.
Mindenkinek, aki épp különórákat tervez választani az óvodás, kisiskolás gyerekének.
A szakkör kifogyott, napközis tanár meg nem is volt – kezdhetnénk a klasszikus idézet kifacsarásával a beszámolót a jelenlegi iskolai helyzetről, ha viccelni szeretnénk azzal, ami nehéz. De ez sajnos kicsit sem vicces. Pedig a státusztörvény okozta esetleges (?) fennakadások és felmondások egy része még csak ezután jön.
Mit sportol egy olimpiai bajnok kisiskolás gyereke? És mit gondol az egyesületi sportolásról az, aki egykori sportolóként és szakemberként is ismeri az élsportra nevelés rendszerét?
Ha rákerestek az értelmező szótárban a hiánypótló szóra, ez a kvíz lesz az illusztráció, de inkább kattintsatok itt és most, és tudjátok meg, ti milyen iskolatáskák vagytok:
Anafilaxiás allergiával élő gyerekek szülei mesélnek arról, hogyan készültek fel ők a tanévre, milyen óvintézkedéseket tehetnek az intézmények, és miben segíthetnek az osztálytársak hozzátartozói.