–

A Vancsó-Szélesi házaspár jelenleg a kínai Hszianban él, ahol Éva egy nemzetközi egyetemen tanít magyar nyelvet kínai diákoknak. Hszian előtt Délkelet-Ázsiában utazgatva töltöttek hosszabb időt, és befejezték első közös krimijüket, az Eltemetett bűnöket, amely Bangkokban és Pattayán játszódik. A helyszíneket tehát ezúttal sem mások fotóiból vagy élménybeszámolóiból ismerték meg. „Regényeink minden részlete a saját benyomásainkon alapul. Azon, hogy láttuk ezt vagy azt a dolgot, megszagoltuk, megfogtuk, megkóstoltuk” – mondják. A könyveikben Andalúzia, Borneó, Zanzibár vagy Thaiföld soha nem csupán egzotikus díszletek, sokkal inkább részletgazdagon ábrázolt szereplők.

A beszélgetésünk elején derekasan megküzdünk az internetkapcsolattal: Kína digitális rendszere a nyugati felhasználóknak fekete pálya. A Google- és Meta-szolgáltatások többsége nem érhető el közvetlenül, ezért a helyiek saját platformokat használnak – ilyen például a WeChat, amely egyszerre üzenetküldő, fizetési rendszer és ügyintézési felület. De erre nekem nem sikerül regisztrálni. Végül, ha trükkösen is, de sikerül kapcsolódnunk, és már ezekből az első közös „kalandokból” leszűröm, hogy beszélgetőtársaim az efféle bosszantó helyzeteket nagyon szórakoztató, ironikus összeszokottsággal kezelik. Egymás szájából veszik át a szót aztán, javítják, kiegészítik, finoman ugratják egymást. Érződik, hogy összecsiszolódtak 12 év alatt.

A Covid alatt mentek világgá

Azt mondják, az utazás a legjobb párterápia. Persze ehhez kell az is, hogy mind a ketten szeressenek úton lenni, és nyitottak legyenek a világ felfedezésére. Ők pedig egymástól függetlenül is ilyen emberek, de a kalandvágyat megsokszorozza a közös lelkesedés.

2020 februárjában döntöttek úgy, hogy ha már mindketten írók, azaz olyan munkát végeznek, amelyet lényegében bárhonnan lehet csinálni, akkor miért ne vágnának neki a világnak. A főpróba Belgiumban volt, egy löweni ösztöndíjat nyertek el. Fél évig éltek ott a járvány kellős közepén. Nevetve mesélik, hogy szenvedélyes természetük miatt eleinte akár hetente háromszor is szakítottak, egy filmen is rettenetesen össze tudtak veszni. Úgyhogy az állandó összezártságnak elég nagy volt a kockázata, mégis jól sült el a dolog. Szóval folytatták az utazást: jött Spanyolország, ahol fél évig voltak, majd beutazták Délkelet-Ázsiát, jártak Vietnámban, Borneón, Thaiföldön. Ezután jött a kínai lehetőség.