Lehet, hogy amit tudatos bőrápolásként csinálsz, az árt neked

–

Krémek, szérumok, hámlasztók, arclemosók és -olajok. Retinol, AHA-, szkvalén-, hialuron- és szalicilsav, niacinamid, koffein, kollagén. Ember legyen a talpán, aki képes laikusként eligazodni a kozmetikai ipar gyorsan változó világában, ahol az újabb és újabb hatóanyagok gyorsabban jelennek meg, mint ahogy időpontot foglalnánk a kozmetikusunkhoz.

A tudatos arcápolás trendjére sokan felkapaszkodtak: TikTok-skinfluenszerek ajánlása alapján választunk arckrémet, alapozót, rúzst – abban a megnyugtató tudatban, hogy képben vagyunk, még ha az eredmények (azaz a tükörképünk) nem feltétlenül ezt is tükrözik vissza.

Követi a trendeket Dr. Tamási Béla bőrgyógyász is – sőt, ő maga is jelen van a platformon szakértőként –, akinek rendelőjében megfordulnak a káros vagy legalábbis megtévesztő TikTok-divatok elszenvedői is.

„A tudatos bőrápolás mára egy kicsit elcsépelt kifejezés lett, amely mögé bújva gyakran éppen az ellenkezőjére buzdítanak a közösségi médiában felbukkanó megmondóemberek. A szó valódi értelmében vett tudatos bőrápolás ugyanis házi feladatot ad az embernek. Azt, hogy ne pusztán a trendekre, termékreklámokra, fizetett posztokra hagyatkozzon, hanem ismerje meg a bőrét, tudja, milyen problémákkal kell foglalkoznia, hiteles forrásból (!) nézzen utána a hatóanyagoknak, és ezek fényében valóban tudatosan válasszon” – mondja a szakember, aki bevallása szerint nagyon kevés hiteles forrással találkozik a közösségi médiában.

A leggyakoribb hibák, amelyekbe a közösségi média belehajszol

Nyakra-főre próbáljuk ki az újabb és újabb kozmetikumokat, amelyeknek aztán nem adunk időt, hogy hassanak; bedőlünk a tudományosnak tűnő állításoknak; felesleges termékekkel ápoljuk magunkat – miközben pont azt hagyjuk ki, ami igazán fontos. Ezek a leggyakoribb hibák, amelyeket elkövetünk. Dr. Tamási Béla szerint ez részben a közösségi médiának, részben pedig annak köszönhető, hogy türelemből van a legkevesebb.

„Naponta bukkannak fel új kozmetikumok, percenként más termék van „felhájpolva”, ami arra készteti az embert, hogy egyre többet próbáljon ki. Ez csapda, hiszen az ritkán derül ki egy videóból – pedig ezen a területen alap –, hogy minden terméknek adni kell 3–4 hetet, hogy látni, érezni lehessen a hatását. Kivétel persze ez alól, ha kifejezetten káros – azt azonnal észrevesszük. Gyakran találkozom a rendelőben olyan páciensekkel, akik minden héten más kozmetikumot próbálnak ki, emiatt egyiknek sincs ideje, hogy kifejtse a hatását. Azonnal ható csodakészítmények nincsenek – legalábbis az injekcióval bevitt szereken kívül”.

Ráadásul – teszi hozzá a bőrgyógyász szakorvos – sok skinfluenszer nem egyszerűen a ránctalan arc és a feszes bőr iránti vágyunkat, hanem egyenesen az emberek kétségbeesését lovagolja meg, például amikor egy-egy súlyosabb bőrproblémára ígér megoldást. Pedig elég, ha abba belegondolunk: egy pattanás kialakulásához nagyjából hat hét kell – és pont ennyi szükséges ahhoz is, hogy a megfelelő termék kifejtse ellene a hatását.

A kevesebb több

„Az igazság az, hogy bőven elég 3–5 jó termék a tudatos és hatékony bőrápoláshoz” – mondja Dr. Tamási Béla. Ő egyébként kifejezetten károsnak tartja azt a jelenséget, hogy egyes influenszerek zsúfolásig telepakolt fürdőszobapolcukról készített képeikkel azt a téves képzetet sugallják, hogy egy kisebb drogéria készletének felhalmozásával megváltjuk a jegyünket a szépség és egészség birodalmába.

„Az alap napi rutin része az arctisztítás, a hidratálás és a fényvédelem – amíg ezek nem teljesülnek, addig felesleges más termékekről és lépésekről beszélni” – jelenti ki. Különösen az utóbbi, a fényvédő használata a kritikus, pedig „az az anti-aging nulladik lépése”.

A TikTokon tavaly nagyot futott „sunscreen contouring” trend hallatán a fejét fogja a szakember – a követők a fényvédő krémet csak a bőr bizonyos területeire viszik fel, így alakítva ki világosabb és barnultabb részeket, kontúrokat az arcon –, szerinte ez az eszement divat „egyenes út lehet a bőrrákhoz”.

Az utóbbiban sajnos vezető helyen állnak a magyarok – két évtized alatt megduplázódott a hazai bőrrákos esetek száma –, az ideális éppen ezért az lenne, ha az egészségnevelést már gyerekkorban, az iskolában elkezdenék.

A fényvédőt is tartalmazó sminktermékek se vezessenek félre minket, mondja, ezeket ugyanis túl kis mennyiségben használjuk, vagyis nem tudunk belőlük annyit kenni magunkra – például egy alapozóból –, hogy érdemi hatásuk legyen. A hidratáló krémekkel már más a helyzet: azokból eleve többet használunk egy-egy alkalommal, de igazán csak a kimondottan fényvédő termékek hatnak.

Az optimális mennyiséget szakértőnk szerint könnyű belőni: a pumpás termékekből egy akkora „gilisztát” nyomjunk ki, amennyi az egész mutatóujjunkat befedi. Ez a mennyiség ugyan ijesztőnek tűnik, de a modern kozmetikumok már gyorsan beszívódnak. Majd – és erről sokan elfeledkeznek – nyomjunk ki egy újabb, a középső ujjunkat befedő adagot: ez megy a nyakra és a dekoltázsra.

Összeadódik az irritációs potenciál

A kozmetikumok „túlhasználatába” a tapasztalatok szerint különösen gyakran hajszolják bele magukat azok, akiknek érzékeny a bőrük – nem gondolva bele abba, hogy minden újabb kozmetikum újabb esély az irritációra. Sőt, a különböző termékek úgynevezett irritációs potenciálja összeadódik. Ami persze folyamatosan újabb bőrproblémákat generál – így lesz ez egy ördögi kör.

„A legnehezebb dolgom akkor van, amikor azt mondom valakinek, hogy akkor most mindent tegyen félre, amit eddig használt, és csak azt az egyetlen krémet kenje magára, amit én adok neki. Ilyenkor gyakori, hogy az illető orvostól orvosig megy – ez a „doctor hopping” jelenség –, amíg nem talál egy olyat, aki felír neki egy azonnali javulást ígérő szert, például egy gyakori mellékhatásokkal járó szteroidos krémet. Sajnos úgy látom, hogy ha választani kell a szakértő tudáson alapuló, de türelmet igénylő módszer és a csodát ígérő instant megoldás között, szinte mindenki az utóbbit választja.”

Sokan bedőlnek a megtévesztő reklámoknak is, mert bár naponta jelennek meg újabb hatóanyagok a kozmetikai piacon, nem mindegy, mivel tudják igazolni a hatásukat.

Ne tévesszenek meg a „vizsgálatok igazolják”, „nemzetközi teszteken bizonyított”, „a résztvevők 80%-ánál csökkentette a ráncokat” szlogenek – mert nem mindegy, hogy ötven vagy tízezer alany véleményéről van szó. „A mi felelősségünk, hogy késleltessük az azonnali vásárlási kényszert, amit az ilyen reklámok és posztok gerjesztenek” – tanácsolja a bőrgyógyász.

Szerencsére vannak olyan hatóanyagok, amelyek már régóta bizonyítottak, és komoly orvosi kutatások támasztják alá a hatékonyságukat – ilyen például a retinol, vagy a hámlasztó AHA- és BHA-savak alacsony koncentrációban. Az utóbbi kitétel azért is fontos, mert a közösségi média nyomán gyakori túlhámlasztás megbontja a bőr természetes védőpajzsát, és túlérzékennyé teheti az arcbőrt.

Azért, mert bio, nem biztos, hogy jó nekünk

Azonnali vásárlásra késztető hívószavak a „bio”, a „vegán” és a „mentes” – de ahogy a mentes élelmiszerek sem feltétlenül egészségesek, Dr. Tamási Béla szerint a drogériákban sem érdemes mindenre gondolkodás nélkül ráugrani, sőt.

„Rengeteg kis márka, bio- és natúrkozmetikum jelent meg a piacon az utóbbi években, amelyeknél még nehezebb eldönteni, mennyire hatékonyak. Azt sugallják, hogy pusztán azért, mert egy termék bio, biztosan hatékonyabb is, mint a mesterségesen előállított termékek – pedig ha egy anyagot szintetikusan állítanak elő, az gyakran tisztább és jobb minőségű. Nagyon el van csúszva ez a kérdés a köztudatban” – mondja.

A legfontosabb, tanácsolja Dr. Tamási Béla, hogy az ember ismerje a saját bőrtípusát – ebben egy jó kozmetikus aranyat ér. És persze vannak valóban hasznos és működő módszerek is, amelyeket – ha fenntartásokkal kezelve is – elleshetünk a skinfluenszerektől. Ilyen például a bloggerek egyik kedvenc trendje, a „slugging”, amikor vazelinalapú anyagokat használnak arra, hogy „bezárják” a bőrbe a felvitt arckrémet vagy szérumot.

„Ezt az elvet mi, bőrgyógyászok is alkalmazzuk – hasonló a hatása, mint amikor a bekrémezett bőrt körbetekerjük folpackkal: a bőr szerkezete fellazul alatta, és az aktív hatóanyagok jobban felszívódnak.” 

Pomaranski Luca