Mit kérdezzünk ahelyett, hogy mi volt az iskolában? (Semmi.)
Mi volt az iskolában? Semmi. – Ötletek az örök érvényű párbeszéd helyett, amikkel sikerülhet akár egy összetett mondatos választ „kiénekelni” a gyerekekből.
Mi volt az iskolában? Semmi. – Ötletek az örök érvényű párbeszéd helyett, amikkel sikerülhet akár egy összetett mondatos választ „kiénekelni” a gyerekekből.
A nyári szünet utolsó napjai szinte mindenkinek erős stresszt hoznak: a szülők a tanszerek beszerzésén ügyködnek és a régi/új logisztikán gondolkodnak, a kisebbek izgatottan számolják a napokat a tanévkezdésig, a nagyobbak pedig próbálják kipréselni a szabadság utolsó cseppjeit a nyárból.
Aki szülő, annak a nyári szünet utolsó heteiben egy végtelennek tűnő bevásárló lista végére kell érnie, hogy minden készen álljon a tanévkezdésre. De mégis mi minden kell egy átlag iskolai kezdőpakkba? Ingünk-gatyánk rá kell, hogy menjen és a fél várost a nyakunkba kell venni, mire mindent beszerzünk? Utánajártunk!
Az idén nem is oly végtelen, mégis kellőképp hosszú nyári szünetet tetszőleges számú gyerekkel – többségében otthon – végighajrázó anyák körülbelül mostanra végleg elfáradtak.
Tóth Flóra balkezesként és egy balkezes meg egy jobbkezes iskoláskorú szülőjeként összeszedte a legfontosabb tapasztalatait a gyerekek írástanulásához szükséges eszközök kapcsán.
Az Egyesült Államokban közel kétmillió magyar vagy magyar származású ember él, az ottani gyerekeknek a magyarságuk pedig ugyanúgy fontos, mint az amerikai identitás. A Csalafinta Matekot eleinte a Covid kényszere hívta életre, ma már azonban 130 jelentkezővel büszkélkedhet a kezdeményezés, amely matektanulásból közösségformáló tényezővé nőtte ki magát.
„Engem azért bosszant fel végtelenül ez a téma, mert megvetetik egyénileg az ünneplőt, majd ha nem elég szép, nem pont olyan, amilyennek lennie kellene, akkor kapod a megkülönböztetést, beírást, rossz jegyet. Az én szüleimet nem érdekelte, hogy megvan-e mindenem, hébe-hóba fizetgettek be ezt-azt, ami miatt számtalanszor ért már atrocitás” – osztotta meg szomorú tapasztalatait egy magyar Reddit-felhasználó.
Egyre inkább úgy tűnik, az életveszélyes mértékű agresszió beköltözött az iskolák falai közé: sem a gyerekek, sem a szülők, sem pedig a pedagógusok nem érezhetik magukat biztonságban. A vészcsengő eszeveszetten szól; de hogyan lehet megelőzni a hasonló tragédiákat? Hol van a felnőttek felelőssége? Milyen jogi következményekkel számolhat az elkövető? És a legfőbb: mi történik a gyerekek mentális állapotával?