Elvileg 2050-re teljes karbonsemlegességet kellene elérnie Európának (és benne Magyarországnak). Nagyon nem állunk jól.

Egy átlagos budapesti bérház hetven négyzetméteres lakásának éves rezsije akár a négyszerese (!) is lehet egy új, energiahatékony módon megépített lakás költségeinek. Sokan mégis ódzkodnak attól, hogy belefogjanak a korszerűsítésbe. Pedig a magyar lakásállományra ráférne egy alapos energetikai modernizálás… Erről beszélgetett egy szakemberrel Szabó Anna Eszter – érdemes elolvasni.

„Az egészségügyi szakemberek már évtizedek óta tudják, hogy a rossz levegőminőség növelheti a szívbetegségek, a sztrók, az alsó légúti fertőzések, a tüdőrák, a cukorbetegség, a demencia, a mentális betegségek és a koraszülés kockázatát. De a probléma valódi mértéke – például, hogy a légszennyezettség az erős dohányzásnál is nagyobb kockázatot jelenthet – csak most válik világossá.”

Körülöttem egyre több a hippi – teszi fel a kérdést szerzőnk –, vagy általános jelenség, hogy mind többen próbálkoznak meg a vidéki termelői léttel, hogy egészségesebb táplálékhoz jussanak, vagy egy esetleges klímakatasztrófát nagyobb eséllyel vészeljenek át? No de mi történik, ha a városi ember nekilát gazdálkodni?

Szemüvegkeret hagymahéjból, ülőlap fenyőtűből, lámpa narancshéjból és váza kávézaccból. Zala Zsófi formatervező a növényi hulladékokban nem szemetet, hanem kihívást és tengernyi lehetőséget lát.

Vannak, akik szerint David Attenborough SEM igazi környezetvédő, sőt, inkább kártékony. Bizony.

Menekülne, de a busz nem akadálymentes. Szennyezett területen él, mert másra nem futja. A legnagyobb hőségben is az aszfalton robotol. Velük ki törődik? Ha nem csökkentjük a társadalmi egyenlőtlenségeket, óriási veszteségeink lesznek.

Komposztálni hasznos és jó. És akkor sem kell lemondani róla, ha nem családi házban élünk. Szerzőnk hasznos tippjei következnek: