D. Tóth Kriszta: Nincs mit – Koronanaplók
Ez most más. Nagyon.
Ez most más. Nagyon.
Az emberek lelkiállapota nemzetgazdasági kérdés. Egy ország nemcsak pénzügyi mutatóktól függ, hanem a benne élő emberek sorsától is. A koronavírus-járvány olyan volt, mint egy nagyító: megmutatta, hogy is vagyunk valójában. Kemény, de nagyon fontos kérdések az Elviszlek magammal EXTRA harmadik epizódjában. Vendég: Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus.
Mindig van véleménye, ami nem mindenkinek tetszik. Most is. Itt az Elviszlek EXTRA minisorozat második epizódja, ezúttal dr. Zacher Gábor toxikológussal, aki két fronton is harcol a járvánnyal; egy vidéki kórház főorvosaként és fővárosi mentősként.
És ezzel nincs semmi baj, sőt.
Hogy érzi magát egy sürgősségi ápoló a szkafanderben? Mitől fél – fél egyáltalán? Mit lát a betegeken? Mit vár a korlátozások enyhítése után? Hogy érinti, hogy most szinte rocksztárként kezelik az egészségügyieket? És hogyan próbál vigyázni a saját mentális-lelki egészségére? Jelentés a frontvonalból; itt az Elviszlek magammal EXTRA első epizódja:
Te, anyu, nem hiszed el, mi történt…
„… miután összekapaszkodtunk egy pillanatra ebben a közös sokkban, villámgyorsan szét is spricceltünk, annyifelé, ahányan vagyunk. Mert nem igaz, hogy ez a járvány mindenkire egyformán hat. Nem igaz, hogy egy hajóban evezünk.”
„Ezek a számok: emberek. Étellel szerető nagymamák, terpentinszagú nagypapák. Unokáik hiányába belerokkanó nyugdíjas lelkek. Elmagányosodott, hús-vér otthonlakók. Belőlük lettünk azok, akik vagyunk. Mindannyian. Emberek, akik sokkal többet érdemelnek annál, hogy haláluk ilyen-olyan kommunikációs célokká aljasított kartotékadattá váljon.”
Békét találni a káoszban, ha csak egy-egy pillanatra is (annál tovább úgysem tart). Hétszer.
„Nem tízmillióan, hanem nyolcmilliárdan ülünk a Petri-csészében. Mindannyian ugyanazt a harcot vívjuk, és mindenki bizonytalan, a politikustól a vállalatvezetőn át az orvosig és a családanyáig. Együtt tanuljuk ezt az új világot, ez egy közös pont mindannyiunkban. Valahogyan el kellene jutnunk odáig, hogy bízzunk egymásban – a hatalom az állampolgárban, az állampolgár a hatalomban…” – DTK vasárnapi koronanaplója, olvasd végig, légyszi: