A hűtőt alig lehet kinyitni a sok hűtőmágnestől, 217 hógömb sorakozik a polcokon, és 78 pár cipő bújt meg a szekrényben. Ja, és a könyvekről még nem is beszéltünk. Meg a csigákról, a teknősről... És persze még egy gyerek is van a házban...
„Sajnos fel kell készülni a legrosszabbra..." Szentesi Éva a könyvbemutatóján tudta meg, hogy az orvosok az utolsó kezelések előtt már nem hittek abban, hogy meggyógyulhat. Még szerencse, hogy egy valaki igen...
Mondd meg őszintén, mi jobb: olvasni vagy enni? Ugye, milyen nehéz dilemma? Szerencsére Könyvparfé megkímél minket a döntés súlyától, és tálcán kínálja az irodalmi élmények mellé az ínycsiklandó finomságokat.
„Egyáltalán ne féljetek ettől a könyvtől! A Hamvaimból nem a halálról szól, hanem az életről. Felszakít, felemel és figyelmeztet. És nem utolsó sorban: segít megérteni, hogy miért van rád olyan hatással ez a nő, mint a világ legveszélyesebb hullámvasútja."
Ezt a cikket nem is írhatta volna más, mint az örökké búskomor Fiala Borcsa.
Te hiszel abban, hogy vannak emberek, akik boldogságra születtek?
Akár a kultúra, gasztronómia, történelem vagy a városok szeretete miatt utaznál, Bosznia tökéletes, kihagyhatatlan és izgalmas úti cél. (Ahol még Leonardo di Caprióval is összefuthatsz, ha csipkeded magad!)
Egy közepes kézirat és a Pulitzer-díj között néha egy remek stílusérzékű szerkesztő a különbség. Így lesz irodalmi klasszikus egy vázlatból, majd ötvenöt év elteltével egy gátlástalan kiadónak köszönhetően ugyanebből a vázlatból egy kétes értékű mű.
D. Tóth Kriszta írt egy jó kis cikket a boldogságról. Ez szerintünk már önmagában is boldogító! (A szerk.)
Szűzen mentek férjhez (vagy ha nem, hát eljátszották), fűzőt hordtak, templomba jártak, az uruknak jó szolgálói voltak, de cselédet és szakácsnőt is tartottak. (Meg olykor szeretőt.) Ők voltak a budapesti úrinők a századfordulón, akiknek az életébe ennyi év távlatából most valódi betekintést nyerhetünk egy remek könyv jóvoltából.