Drogfüggő, feleséggyilkos és zseni – 134 éve született Csáth Géza
Csáth az ellentmondások embere, életműve pedig még akkor is megkerülhetetlen, ha tudjuk, hogy egy igazi szörnyeteg volt.
Csáth az ellentmondások embere, életműve pedig még akkor is megkerülhetetlen, ha tudjuk, hogy egy igazi szörnyeteg volt.
Volt már olyan érzésed egy regény végén, hogy…
Hős vagy asztal?
Ne mondd, hogy még sose játszottál el a gondolattal, hogy mihez kezdenél, ha ennek vagy annak a regénynek a férfi főszereplőjét sodorná eléd az élet! Most megtudhatod, melyikükkel esnél biztosan szerelembe:
„Személy szerint élveztem, hogy kilencvenpercnyi romantikus menekülést nyújtok az embereknek a stresszes életükből, amikor nem kell gondolkodniuk semmin, csak nézni, ahogyan a fiú hajtja a lányt, elesik, aztán felkel és végül megkapja. Átvettem a stafétabotot Hugh Granttől, és futásnak eredtem vele.” Szentesi elolvasta a memoárt, és igencsak meglepte:
Nem az a kérdés, van-e különbség női és férfi irodalom között. Mert ha van is, még nem jelenti azt, hogy az egyik értékesebb volna a másiknál. A kérdés az, egyenlő mércével mérjük-e őket – elismerve a sajátosságaikat. Neked például van kedvenc írónőd és „női történeted”?
Hogyan születik véletlenül irodalmi szöveg egy házastárs elvesztéséből? Mitől hat ránk egy történet? Vajon fel tudunk-e kelni nap mint nap úgy, hogy van miért nem haszontalannak lennünk? Mit kezdjünk a traumáinkkal? És a rendszerváltás be nem váltott ígéreteivel? Jaj, legszívesebben minden mondatát felírnánk receptre ennek a beszélgetésnek – Háy János író az Elviszlekben!
Vajon ki mondta ezt az idézetet, Judi Dench, Garas Dezső, John Malkovich vagy Kirk Douglas? „A fiatalok álmodják mindig az igazit, de az ágyukat az öregek vetik meg.”
A Popfilter évadzárója igazi jutalomjáték volt: sírós-nevetős történetek hazáról, szavakról, szülésről, írásról és egy különleges névről Szabó T. Annával, akit hallgatni minden percében arany.