Címke: Kína

Bár a világ számos részén a nők lehetőségei korlátozottak, sőt gyakran a férjük vagy apjuk árnyékában, elnyomásban élnek, léteznek olyan közösségek is, ahol éppen a nők töltik be a vezető szerepet az élet számos területén. A matrilineáris társadalmakra jellemző, hogy a család nevét és a vagyont is a lányok öröklik, és ők viszik tovább. Sőt, olyan különleges hagyományokkal is találkozhatunk, mint a „sétáló házasság” a Kínában élő moszuók körében.

Két motivációja volt Lu Boennek, amikor megnyitotta első éttermét, a Ramenkát: az otthoni, kínai ízeket szerette volna a maga tányérjára is odavarázsolni, illetve a saját gyerekkori traumáit szerette volna átkeretezni. Most újabb mérföldkőhöz érkeztek: a hamarosan Budapesten is bemutatkozó, világhírű gasztropiacon, a Time Out Marketen ők is helyet kaptak. Erről, és a forradalmi nyári menüjükről is beszélgettünk.

Abby Wu az elmúlt húsz évben százszor plasztikáztatta magát, és egyetlen beavatkozást sem bánt meg. A pekingi influenszer az egyik főszereplője a BBC legújabb dokumentumfilmjének, amely a Kínában tomboló plasztikaőrületről, felvett hitelekről és elfuserált műtétekről szól.

Az orosz Lopatto Maria a nagyszülei elbeszélései miatt szeretett bele annyira a magyar kultúrába, hogy beiratkozott magyarszakra a Moszkvai Egyetemen, majd Budapestre költözött. A kínai Ji Yicheng pedig csaknem húsz éve a szüleit követve jött Magyarországra. Kettejük találkozása nemcsak az ő életüket formálta át, de új célt adjon Yicheng szüleinek és pompás töltött batyukat a főváros éhes szájainak. A Zhu&Co története.

A Volt szerető, nincs szerető című dokumentumfilm azt mutatja meg, hogyan dolgozik Kínában egy hivatásos „szeretőelválasztó”, akinek azért fizetnek a tehetős ügyfelek, hogy a házastársaik külső viszonyát szétrombolja.

Kínában a hatóságok a legelképesztőbb módszerektől sem riadnak vissza annak érdekében, hogy a fiatalokat valahogy gyerekvállalásra ösztönözzék.

Egy több millió évet felölelő, monumentális történet, amelyben egy hangya nézőpontja éppúgy megjelenik, mint az univerzum sötét igazsága, de középpontjában mégis mindvégig az emberiség törékeny sorsa áll. Liu Ce-hszin kultkönyvét Milanovich Domi ajánlja.

Látszólag nem túl bonyolult dolog a tea, csak egy kis forró víz, meg pár pehelyke tealevél kell hozzá. Ám ennél sokkalta több van benne: nem csupán a szellemet élénkíti, de gyógyítja a testet, segít megérkezni a jelenbe, lezárni, átlényegülni, a fogyasztása körülötti rituálék pedig – melynek országról országra izgalmas hagyományai vannak – ünneppé vagy közösségi eseménnyé varázsolnak egy teljesen átlagos napszakot is.

Ma van a bao napja, annak a kínai eredetű tésztabatyunak, amivel eredetileg egy katonai stratéga akarta az isteneket kiengesztelni. Egy biztos: baolakoma után tényleg képtelenség haragudni bárkire.

A történelem során a nők kódolt írás segítségével osztották meg egymással a legintimebb titkaikat, és bár a nü-su nyelv gyakorlatilag halott, a kutatásoknak köszönhetően egyre többet tudunk róla.