Tragikus sorsok a csillámpor, a groteszk, a tehetség rétegei alatt: LMBTQ-hősökről nyílt kiállítás
A Queer hősök, queer művészet, queer történelem című rendhagyó kiállítást ajánlja figyelmetekbe Milanovich Domi.
A Queer hősök, queer művészet, queer történelem című rendhagyó kiállítást ajánlja figyelmetekbe Milanovich Domi.
Beszámolók szerint az előadások különböző kisebbségi csoportok, köztük az LMBTQ-emberek és az őket támogatók iránti ellenszenv fokozására irányultak: azt célozták, hogy undort és megvetést provokáljanak ki a szinten tartó képzésen jelenlévő mintegy 150 segítő szakemberből. Az előadók között van két neves pszichiáter, mindketten az MTA doktorai, valamint a Mandiner újságírója. Megkerestük az érintett szereplőket, köztük a Pécsi Tudományegyetem vezetőit is.
Ma két éve, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Hogyan hatott a háború a szexuális és nemi kisebbségekre? „A 22 éves Makszim Csernov közel kilenc hónapot élt a megszállt Herszonban, az mentette meg, hogy alig ment ki a lakásból. Az LMBTQ-közösség más tagjainak nem volt ekkora szerencséjük.” Marina Bakijeva ukrán újságíró riportját Vonnák Diána fordításában olvashatjátok.
Káros sztereotípiák helyett két tiszta szívű, szerethető srác, akik romák és melegek, de elsősorban emberek. Az ő életüket mutatja meg Oláh Kata Keskeny út a boldogság felé című filmje, és még annyi minden mást:
Az autista vagy ADHD-s emberek akkor betegek, ha megfáznak. Ettől még fejlesztésre, segítségre szükség van, de nem mindegy, milyenre. Autizmussal élő klinikai pszichológusok fogalmazták meg, hogyan tudjuk jól támogatni a többségitől eltérő idegrendszerű embereket.
Egyes kutatások szerint a meleg férfiaknál sokkal nagyobb valószínűséggel jelentkeznek az étkezési- és testképzavarok tünetei, mint a többségi társadalom férfitagjai között. Az okoknak Kanicsár Ádám András járt utána:
A Bőgőmasina szerzője, Marton Krisztián úgy nőtt fel a 90-es években Szegeden, hogy nem ismerte szudáni édesapját, és más színes bőrű embereket sem. Különbözősége, amit fekete meleg férfiként többszörösen is megtapasztalt, később új utakra, hol inspiráló, hol egészen veszélyes helyekre sodorta.
„Anyukám folyton azt mondogatta nekem, hogy most kell dolgoznom, amennyit csak bírok, mert mire 40 leszek, vége lesz. Most meg elmúltam 60, és sosem voltam ennyire elfoglalt” – idézte fel Jodie Foster, a nagy visszatérő, akit a Nyad című filmben nyújtott alakításáért 30 év után ismét Oscar-díjra jelöltek, mi pedig röviden vázoljuk, milyen út vezetett idáig.
Lakatos Márk első regényéből nemcsak az derül ki, hogyan kell hátraragasztani a péniszt egy drag show-hoz, de az is, hogyan érdemes fogadni a gyerekünk coming-outját. Előre szólunk: itt prüdériának helye nincs.
Ferenc pápa egy befogadóbb egyházat szeretne, és ezért lépéseket is tesz. Gyors ez a folyamat vagy lassú? Attól függ, honnan nézzük.