Egy véletlen történelmi esemény, két kínai farm, és egy soha vissza nem térő alkalom, hogy a kutatók felmérjék, mi köze a mezőgazdaságnak a kulturális pszichológiai különbségekhez.
Ezekkel a mechanizmusokkal már csak azért is érdemes tisztában lenni, mert az a borzongás vagy lúdbőrzés, amit egy nagy művel vagy egy megható videóval való találkozáskor érzünk, a depresszió elleni megküzdésben is segíthet minket.
Hogyan befolyásolja a gondolkodásunkat az anyanyelvünk? Káros-e a nyelvünk és a gondolkodási folyamataink szempontjából, hogy egyre kevesebb könyvet olvasunk, és egyre több angol kifejezést használunk? Pléh Csaba pszichológus, nyelvész segít megválaszolni a kérdéseket.
Ha nem is éljük meg egyes ünnepek vallási aspektusát, kulturális és intellektuális oldalról is ablakot nyithatnak egy másik világra ételeken, ízeken, szokásokon és történeteken keresztül. Az élmény pedig Trembácz Éva Zsuzsa szerint tartósan pozitív nyomot hagyhat gyerekben, felnőttben egyaránt:
Párkereső és páros vetélkedők, túlélő vetélkedők, énekes-táncos vetélkedők, verekedős vetélkedők, na meg a realityk. Mitől olyan népszerűek? Mit adnak nekünk, és mit vesznek el tőlünk?
A spanyol gyarmatosítók tudásukért is támadták a törzsek „kétszellemű” tagjait, és ezzel mintegy kétszáz indián törzs ütőerét vágták el Wilson Luca szerint.
„Elvis nöm halt mög.” Igen. Erről van szó.
Csillogó szemű gyerekek és felnőttek a Postamúzeumban.
Idegtudósok szerint általános emberi tapasztalat, hogy gyerekkorban lassabban halad az idő, felnőttkorra viszont könyörtelenül felgyorsul. Hogy miért van ez? Milanovich Domi írásából ez is kiderül:
Szerzőnk egy budapesti kis szalonban tartja tű alá a karját, képzeletben viszont bejárja a Fülöp-szigeteket, Tahitit és Észak-Amerikát, felidézi a leghíresebb tetovált nők történetét. Nagyon más jelentések, nagyon más kontextusok, valami mégis összeköti őket.