Címke: orosz-ukrán háború

Kátya több mint egy évtizede harcol Ukrajna oldalán. A 2014-es luhanszki megszállás után összeverődött 22 civil, és elkezdtek felkészülni egy későbbi orosz invázióra.

Az ukrán hatóságok 2022-ben több ezer telefonbeszélgetést rögzítettek az orosz katonák és a szeretteik között. Vannak könnyedebb részletek is: például elmesélik, milyen fagyit ettek, míg máskor megtört hangon ígértetik meg a feleségükkel, hogy sosem engedik, hogy a fiukat elvigyék katonának. Megnéztük a Lehallgatva című filmet.

Hogyan telnek a háborús mindennapok az ukrajnai gyerekeknek? Tudnak-e tanulni, lemennek-e még az óvóhelyre, játszanak-e háborúst, és milyen jövőről álmodnak? Mi történik azokkal a gyerekekkel, akiket az oroszok elhurcoltak?

Nemrégiben nagy port kavart a hír, hogy egy érdi iskolában kézigránátról szóló filmet néztek meg a diákok. Az orosz–ukrán háború kitörése után több európai országban, például a balti államokban is kötelezővé tették és bővítették a honvédelmi oktatást. Lengyelországban például a tanulók lézerfegyverekkel tanulnak lőni.

Tombolnak a mínuszok Ukrajnában, közben számtalan támadás érte az orosz infrastruktúrát, sok helyen fűteni sem tudnak.

Megrendítő emberi sorsok és a háború valósága – egy nem mindennapi road movie Kárpátaljáról. D. Tóth Kriszta és a WMN stábja elkísért Ukrajnába egy magyar orvoscsoportot, akik háborús menekülteken segítenek a harcok kitörése óta minden hónapban.

Az Ukrajna lebombázott régióiból Kárpátaljára menekült embereket nem érdekli a nagypolitika és a fagyos magyar–ukrán viszony. Nekik azok a magyar emberek, akik befogadták őket, és akik minden hónapban odautaznak gyógyítani. D. Tóth Kriszta riportja Kárpátaljáról.

A 39 éves közgazdász, Julija Szviridenko 2021 óta első miniszterelnök-helyettesként áll Volodimir Zelenszkij oldalán, aki most arra kérte: vegye át a kormány vezetését. A Washingtonban is jól ismert politikus kulcsszerepet játszott abban a megállapodásban, ami hozzáférést biztosít amerikai cégeknek Ukrajna ásványkincseinek, a kőolaj és a földgáz kitermeléséhez.

Harctéri traumák, súlyos testi és lelki sérülések, oroszok által elkövetett kínzás: kárpátaljai és magyarországi pszichológus beszélt a WMN-nek arról, hogyan lehet folytatni az életet ilyen mértékű szenvedés után.

Vlada több mint két éve él Budapesten. Pszichológiai tanulmányai mellett rendszeresen tölt fel tartalmakat a közösségi médiába, amelyekben az ukrán kultúráról, az otthonában zajló háborúról mesél, és arról is, hogyan tanulja a magyar nyelvet: az első szavai a „lábas" és a „pityóka” voltak. Szerinte a magyarok és az ukránok nem ismerik igazán egymást, és a két nemzet kapcsolatát csak tovább rombolják a magyar kormány ukránellenes üzenetei.