„Fekete holttesteket ringat a déli szél” – A Strange Fruit története
Egy lincselés, egy fotó, egy vers és egy dal tragikus története.
Egy lincselés, egy fotó, egy vers és egy dal tragikus története.
A most újra fellángoló vita közel sem csak a Kardashian-klánt érinti, a Partiumtól a Hawaii-szigetekig mindenhol találunk példát a kulturális kisajátításra.
„Soha nem írtam olyat, hogy fehér műfordító nem fordíthatja le egy fekete költő műveit. Ez eleve egy nevetséges gondolat” – mondta Körösi Ivettnek Janice Deul holland aktivista, aki „kirobbantotta” az Amanda Gorman-ügyet.
„Legyinteni a Kolumbusz-kérdésre maga a privilégium. És ignorancia. De elvakultan ledönteni a szobrait, sóval felhinteni mindent, ami a nevét viseli, az cseppet sem oldja meg azt a problémát, amit az ő neve szimbolizál.”
„Amíg gyerekrabszolgák dolgoznak a mi élvezeti cikkeinken, a dugi csokijainkon, amíg gyengébb kórházi ellátást kap valaki a bőrszíne miatt, amíg nem foghatja meg a párja kezét az utcán akárki, amíg a kisembert vegzálják olyan dolgokért, amit privilegizált emberek lazán megtehetnek, amíg nem számít valóban, tényleg minden egyes élet, addig tényleg csak a saját lelkiismeretünket simogatjuk a vászontáskáinkkal.”
„A történelmi felelősség elkenése hosszú távon nem lehetséges, a feszültség előbb-utóbb robban […], szembe kell nézniük a társadalmaknak azzal, hogyan jutottak el egy krízishez. Mit tettek eddig? Hogyan tudnák jóvátenni?” Mire tanít minket, magyarokat az amerikai helyzet? Miben különbözik az ottani emancipációs küzdelem a hazaitól? Mik a rasszizmus gyökerei, miért kiirthatatlan az emberiségből, és hogyan írható mégis felül egy genetikai utasítás? Hogyan lehetünk jó szövetségesei a kisebbségnek? Égető kérdések, nagyon fontos szakértői válaszok: