Így lettem fanatikus sportmami
Hétvégék a pálya szélén, nyaralás helyett edzőtábor. Kinek ismerős?
Hétvégék a pálya szélén, nyaralás helyett edzőtábor. Kinek ismerős?
Ági fiatalon szült, most is fiatal, mégis úgy érzi: kamasz fiával nemhogy szakadék, hanem lassan egy Mariana-árok húzódik köztük, amit minden jószándék ellenére nem könnyű betömni…
„Ez a könyv nem csak Glasgow-ban játszódik. Hanem minden olyan otthonban, ahol valaki olyan módon pusztítja önmagát, hogy az az összes vele élő életét tönkreteszi.”
„Ha még vannak emlékei, akkor átérzi a veszteséget is. Ha átérzi a veszteségét, az azt jelenti, hogy folytonos és szomorú rémületben él, folytonos tanácstalanságban. Kíméletlen tanácstalanságban.” – Ilyen a demencia a hozzátartozó szemével.
„A telefonját én fizettem. Az nem volt olyan nagy összeg. A gázt is én fizettem. Az sem volt nagy összeg. Aztán én fizettem már a fűtésszámláját is. Az már nagyobb összeg volt.” Meddig lehetünk hátországa egy adósságcsapdába került, idős, be- és kiszámíthatatlan embernek?
Egy fiú búcsúja az anyjától.
Most kezdődik a gyerekkor vége…
Addig kellene feltenni a legfontosabb kérdéseket a másiknak, amíg él. Novella. De az érzés valóságos.