Sokan mondják, hogy nem kell akkora feneket keríteni egy szülésnek, hiszen „gyerek bent nem marad”, de ma már pontosan tudjuk, hogy egy negatív szülési tapasztalásnak kézzelfogható társadalmi kára, a pozitívnak pedig milyen sok hozadéka van. Szakértővel vesszük végig, hogy mégis min múlik, hogy akár teljesen ugyanazt a szülésélményt egyikünk jónak, másikunk traumának élheti meg.
A darab hatására Both Gabi újraélte, hogyan zuhan össze szülés után a test és a lélek. Aztán pedig hogyan épül újjá.
Miért kudarcélmény sokak számára a császármetszés? Hogyan lehet az inkubátorban lévő babáddal kapcsolatot építeni? És miért lenne fontos beszélni róla, hogy egy traumatikus szülésélmény feldolgozása akkor is gyászfolyamattal jár, ha pozitív a végkicsengése? Fátyol Violával az alkotásai kapcsán többek közt a koraszülés és a császármetszés lelki vonatkozásairól, a szülést övező tabukról és a saját szüléstörténetéről is beszélgettünk.
@Filákovity Radojka interjúja.
Ha egy nő biztonságban érzi magát a szülőszobában, megkapja a szükséges információkat, és hozhat saját döntéseket, akkor igenis tud jó élmény lenni a szülés, akkor is, ha fáj, vagy vannak kevésbé kellemes pillanatai. Íme, egy (vagyis inkább kettő) szép szülés története.
A WHO ajánlása szerint a szülések 19 százalékánál indokolt a császármetszés, Magyarországon mégis van olyan kórház, ahol a szülések több mint fele lesz végül műtét, de az összarány sem túl jó: 42,2 százalék. Hogyan éli meg mindezt egy anya? Lehet szép szülésélmény a császár? Kinek a feladata képviselni az anyát szülés közben?
Tudjátok, milyen egy burokrepedés? Ha igen, akkor azért olvassatok tovább. Ha nem, akkor meg azért.