A közösségi médiában bárkivel összehasonlíthatod magad, és azon is állandóan dühönghetsz, ki milyen eszközökkel érte el azt, amit. Könnyű belesüppedni a rosszindulatú irigység és az időnkénti káröröm ismétlődő köreibe, de ha társadalomként ezt tesszük, pont a lényeg mellett megyünk el.
Ha rászokunk arra, hogy kárörömmel tartjuk fenn az önértékelésünket, egyre inkább kikophat belőlünk az empátia. És mint tudjuk, az online térben mindig van kin röhögni.
„Az apustesttel rendelkező már elért valamit, az apustesttel rendelkező már abban a stációban van, amikor nem a testével, méreteivel kell bizonyítania. Az apustest annak a jele, hogy egy férfi már azt is megengedheti magának, hogy kilépjen a harci körből.” Egyetértesz?
Szakemberekkel és szülőkkel beszélgettünk az SNI-s gyerekek jelenlegi helyzetről, az őket érintő legégetőbb problémákról és a jövő lehetőségeiről:
„Az apustesttel rendelkező már elért valamit, az apustesttel rendelkező már abban a stációban van, amikor nem a testével, méreteivel kell bizonyítania. Az apustest annak a jele, hogy egy férfi már azt is megengedheti magának, hogy kilépjen a harci körből.” Egyetértesz?
Mennyit érsz? Amennyi a szívedben van? Vagy, ami a munkahelyen betöltött pozíciódban?