A gyerekeinket – és bennünket is – körülvesz a nyelvi és képi erőszak, ami a digitális világban már kikapcsolhatatlan és kikerülhetetlen. A mesterséges intelligencia elterjedésével pedig egy tökéletes viharrá állt össze a környezet, ami csak társadalmi „pofára eséssel” túlélhető. Jön is a pofára esés. D. Tóth Kriszta Guld Ádám médiakutatóval beszélgetett.
Botrányba keveredett a Meta. A Reuters megszerzett egy belső dokumentumot, amiből kiderült: a cég chatbotjai meglehetősen aggályos módon működtek. A rendszer például gond nélkül generált erőszakos jeleneteket, tett furcsa megjegyzéseket gyerekek testére, sőt, rasszista gondolatokat is megosztott.
A ChatGPT látszólag az életünk minden területén szolgálatba állítható. De vajon jó az nekünk, ha minden feladatunkat kiszervezhetjük neki?
Vajon ahelyett, hogy a mesterséges intelligencia áldozataiként tekintenénk magunkra, nem épp ez a technológia teremti meg a lehetőséget, hogy arra fókuszálhassunk, ami igazán különlegessé tesz minket: az emberségünkre? Kósa Mónika jogász, Montessori-tanár és iskolaapító vendégposztja.
Gyerekek készítettek és osztottak meg deepfake pornográf képeket saját osztálytársaikról Dél-Koreában. A tavalyi botrány világszerte rávilágított arra, mennyire védtelenek a kamaszok az online térben. Tanultunk az esetből?
Egy kutatócsoport három kamasz álprofil segítségével tesztelte, milyen válaszokat ad a ChatGPT egy 13 évesnek, aki azon gondolkodik, hogy önmaga ellen fordul vagy titokban éhezteti magát. A válaszok megérkeztek – sokszor veszélyes tanácsok formájában. Vajon a chatbot tényleg a fiatalok segítője, vagy inkább egy digitális mérgező barát?
A kliensek használják az MI-t és a különféle appokat akkor is, ha elárulják a terapeutának, és akkor is, ha nem. Hogyan lehet elérni, hogy a technológia a mentális jóllétünket szolgálja, és ne a problémáinkat betonozza be? Lélektani határ Szondy Máté klinikai szakpszichológussal.
A fiktoszexualitás fogalma 2005 óta él a közbeszédben, napjainkban pedig – részben a BookToknak, részben az AI térhódításának köszönhetően – elterjedtebb, mint valaha: egyre több ember választ „partneréül” fiktív karaktert, akihez aztán jobban vonzódik, mint ahogy egy hús-vér emberhez tenné.
„Sértés magára az életre nézve” – fakadt ki a Chihiro Szellemországban alkotója, Mijazaki Hajao. A művész kollégáival hosszú évek alatt, kézzel rajzolja lélekkel teli animációs filmjeit a Studio Ghibli-ben, ám az AI másodpercek alatt ont magából hasonló stílusú képeket. A jelenségről a Kék Pelikan rendezőjét, Csáki Lászlót is megkérdezte Nagy Krisztina.
A legélesebb verseny nem ember és gép között fog kialakulni, hanem azok között, akik értik és használják az AI-eszközöket, és azok között, akik nem. És a nők sajnos ismét komoly hátrányban lehetnek.
WMN Aktív
WMN Aktív