Az ország egyik legnépszerűbb úszója, Kapás Boglárka természetes őszinteséggel mesélt D. Tóth Krisztának a nehéz témákról is: a vágyott, de végül el nem ért olimpiai aranyról, a testvére elvesztéséről, a visszavonulásáról, és arról, hogyan tanulja most, túl a harmincon, hogy hogyan is kell élni.
Tóth Flóra írása egy olyan anyák napi levél, amit már csak gondolatban lehet elküldeni. Egy levél, amely egyszerre szól a fájdalomról, a hála mélységéről és arról, hogyan él tovább az, akit elvesztettünk – a mozdulatainkban, a mondatainkban, a gyerekeinkben.
Lovas Rozi, Horváth János Antal, Lengyel Tamás és Molnár Áron – négy színész, négy életút, egy közös vállalás. A Loupe Színházi Társulás nemcsak előadásokat hoz létre, hanem szellemi otthont is teremt – egy helyet, ahol szabadon lehet alkotni.
Hátfájás, kiemrültség, hobbihiány és az állandó stressz, hogy ha nem tartunk mindent kézben, megáll a világ – vagy legalábbis az otthonunk nem üzemel tovább.
Sokkal többször alázzák meg a nőket a vélt vagy valós szabadosságuk miatt, mint gondolnánk – és olyan embertől is érkezik ilyen kiritka, akire nem is számítunk.