Keresés

Persze, simán le lehet mészárolni valakit egy cikk miatt (olykor magát a szerzőt is). A kérdés csak az: van értelme?

Három történet arról, hogyan érdemes vendéget fogadni, egymásra figyelni, fontos dolgokra ráébredni.

„A lényeg mindig az egyensúly, nem a tényleges mindenmentesség.”

„Nem tartom becsületbajnok akciónak egyszerűen semmissé tenni egy dolgozó, cselekvő ember minden korábbi érdemét azért, mert elkövetett egy hibát. Nem tartom társadalmi értékeket cizelláló aktivizmusnak, ha egyetlen személy elleni gyűlöletet generálunk ahelyett, hogy magáról az ügyről kezdeményeznénk kommunikációt.”

„Oly sokan vannak, akik azt feltételezik, hogy a görög falvakban két magunkfajta csudabogár számkivetetté, gúny tárgyává válik – ám az igazság az, hogy nagyvárosokban élve sokkal kegyetlenebb kirekesztéssel találkoztam, mint itt, ahol mindenki lehet bárki, amíg segítjük, szeretjük, támogatjuk egymást.” Történetek egy helyről, ahol még valódi közösség van.

Kristóf elmondja, miért szereti, ha kiábrándulnak belőle olykor emberek.

Sokkal jobban fogod érteni Kristófot, ha megismered kicsit az apukáját – legalább az ő szavain keresztül.

„Én részben azért lettem újságíró, hogy a számomra fontos dolgokat eljuttathassam az olvasókhoz – hát akkor miféle elvárás az, hogy ne olvassam azt, amit ők írnak?”

„…barátságok bomlanak fel, kollégák mennek ölre, családok ugranak össze, és nem azért, mert x másképp gondolkodik, mint y, hanem egyszerűen azért, mert az emberi természet olyan, hogy a legtöbbünk elviselhetetlen teherként éli meg, ha valaki ellentmond neki.”