Ma van a nők és lányok a tudományban világnap, ez alkalomból idézzük fel a dr. Balázsi Katalin anyagtudós-kutatóval készült interjúnkat. Ismerjétek meg elképesztő, példaértékű munkáját, és a nemi megkülönböztetés elleni küzdelmét:

Juhászné Csapó Edit hazánkban úttörőnek számító kutatáson dolgozik a csapatával: azon vannak, hogy segítsék a melanoma korai felismerését. A kutatónő lenyűgöző pályát tudhat magáénak annak ellenére, hogy sok esetben ellenszélben kellett haladnia.

Miért van az, hogy a konfekciós ruhadarabok szinte senkire sem passzolnak? Milyen szempontok vezéreljenek bennünket, ha valóban nekünk való ruhákat szeretnénk viselni, és a környezetvédelem is fontos számunkra? Ezekről a témákról beszélgetett többek közt szerzőnk Szabó Gabi divattervezővel, aki érdekes módon egyáltalán nem követi figyelemmel az aktuális trendeket.

Az „aha-élmény” elmarad, helyette a „nem értem” frusztráló érzése uralkodik el a diákokon, ha kémia- és fizikatanulásról van szó. De hol csúszott el minden? Mit tehet a szülő és mit az iskola annak érdekében, hogy felkeltse a természettudományos érdeklődést a gyerekekben, ami – ahogyan azt a járvány bebizonyította – nem csak annak fontos hosszú távon, aki kutatói pályára készül?

„Annak ellenére, hogy most már elfogadjuk, egy nő akár lehet okos is, de mellette szinte elmaradhatatlan, hogy megnézzük és értékeljük őt más, tradicionálisan »nőiesebbnek« vélt kvalitások alapján is” – mondja Kis-Tóth Ágnes asztrofizikus, akivel a tudósokat (és azon belül is a női tudósokat) övező sztereotípiák mellett többek közt arról is beszélgettünk, eljuthat-e az emberiség oda, hogy féreglyukakon keresztül utazzon galaxisok között.

„Értem azt, hogyan mozognak a bolygók a Nap körül. De, mondjuk, azt nem értem, hogy az egyik ember miért bántja a másikat… Szerintem ezért is szeretem annyira a matematikát, mert ott azt érezhetem, hogy ha kellően kitartó vagyok, akkor bármit megérthetek” – mondja tudós nőket bemutató sorozatunk interjúalanya, Gselmann Eszter. Olvassátok el ezt a beszélgetést feltétlenül, ha ti is ki vagytok éhezve egy igazán tanulságos és nagyon-nagyon őszinte beszélgetésre:

Miért csoda, hogy annak idején az Apolló-program egyáltalán sikerrel járt? Reális cél-e jelenleg a Marsra szállás? Miért veszélyesebb a radioaktív sugárzás a dohányosokra? Többek közt ezekről a kérdésekről beszélgettünk Strádi Andrea űrkutatóval:

Biológusként indult, aztán kutató lett, ma pedig biobankár, akinek a munkássága komoly hatással lehet például a gyermekonkológia fejlődésére. Hogy mi az a biobank? Ez is kiderül az interjúból; olvassátok el ezt a beszélgetést, és ismerjetek meg egy igazi „tudományos forradalmárt”, dr. Tuboly Esztert!