Hogyan hat a két- vagy többnyelvűség a gyerekek beszédfejlődésére, logikai és matematikai készségeire, identitására? Érintett családokkal és dr. Navracsics Judit nyelvészprofesszorral beszélgetett Széles-Horváth Anna.
Beteg gyerekeknek segítenek az idősebb barátok, az Amigók, akikkel képzeletben a kórház falain túlra lehet utazni. Interjú az alapítvány megálmodójával, Forgács-Fábián Sárával.
Húsz–harmincezer friss diplomás nyelvvizsga és nyelvtudás nélkül kerül a munkaerőpiacra. Mi lesz velük?
Aki gyerekkorában nem tanult meg biciklizni, úszni, síelni, nyelveket vagy fiatal felnőttként vezetni, az sokkal nagyobb küzdelmek árán juthat el oda, ahol azok tartanak, akiknek gyerekként volt lehetőségük elsajátítani ezeket? Szakértővel jártunk utána.
Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart – így fogj bele a nyelvtanulásba, hogy ne menjen el tőle a kedved idő előtt, és még élvezd is!
„Akárhány holokausztfilmet is látott az ember korábban, ez megint beüt rendesen.”
Egy kísérletben kétnyelvű és kétkultúrájú, az Egyesült Államokban felnőtt japánokat kértek meg, hogy fejezzenek be egy-egy mondatot. A résztvevők az „amikor a saját vágyaim szembemennek a családom elképzeléseivel…” kezdetű mondatot japánul úgy fejezték be, hogy „nagy szomorúság számomra”, míg angolul az „azt csinálok, amit akarok” befejezést adták. De vajon tényleg más emberek vagyunk egy másik nyelven?
Mi értelme van egy holt nyelv tanulásának azon kívül, hogy a macskáidat garantáltan jól elszórakoztatod vele? Kiderül Mezei M. Katalin írásából.
Szerzőnk külföldön él a családjával, és számára természetes, hogy az idegen nyelvi közegben is magyarul beszél a lányával. Sokan kritizálták ezért, mondván, a gyereke úgysem veszi majd hasznát a magyar nyelvnek, de ő nem hallgat a fanyalgókra, és most egy szociológus-nyelvész szakértő és sorstársak bevonásával feltérképezi, milyen előnyökkel is jár a kétnyelvűség.
Miért nem is annyira nehéz megtanulni franciául? És mi az, ami a magyarul tanuló franciáknak a legnagyobb kihívás?