Ma Magyarországon minden tizedik gyerek koraszülött, az ő gondozásukat kórházanként más gyakorlat szerint végzik. Ha az ellátásuknak még van is hová fejlődnie, egy dolog szerencsére már mindenütt engedélyezett: ez pedig a kenguruzás, amelynek ma van a világnapja. Elmondjuk, mit is takar pontosan.
A WHO új állásfoglalást adott ki a koraszülöttek ápolásáról, ebben egyértelműsítik, hogy a nem stabil állapotú, akár 1 kg alatti súlyú babák esetében is legalább napi 8 óra bőrkontaktust, vagyis úgynevezett kenguruzást javasolnak. De miért ütközhet ez a módszer sok helyen nagy nehézségbe?
A koraszülött-ellátást forradalmasító „kenguruzás” alaptétele, hogy a szülőt is kompetensnek kell tekinteni. A kenguruzás világnapján többek között erről is mesélnek a módszert Magyarországon meghonosító szakemberek.
Ha ennyire egyértelmű, hogy a korababák és szüleik szoros testkontaktusa ilyen jót tesz, akkor miért nem csinálják mindenhol?