Címke: novella

Veszedelmes viszonyok, nyolcszázhatvanmilliomodik rész.

Egy történet két szemszögből: „Kétszer elhagyni egy gyereket? Erre nincsenek szavak”… „Másodszorra is elgyászolta az első lányát.”

„Ülj le, egyes! De nullát adnék, ha lehetne.”

„Most legalább tudom már, hova tartozom. A világhoz, vagy a világ tartozik hozzám, az mindegy is, mert itt maradtam, de hogy minek, arra még nem jöttem rá.” Vasárnap esti novella.

Kemény Zsófi indahouse.

„A kislány pedig minden férfiban apát látott, őt kereste folyton az utcán elhaladó nyurga alakokban.”

„Az apja háza nem messze volt, a helységnévtábla mellett, ami a két falut elválasztotta egymástól. Gyakran mosolygott rajta gyermeki eszével, hogy a konyha és a szoba az egyik faluban van, de a kert, meg a tyúkudvar része már a másikhoz esik.”

„Anya egy szót sem szólt, némán ment utána, közben a kezem szorította. Olyanok voltunk, mint egy rendes gyászmenet, Titi bőgve elöl, mi meg csendben, lehajtott fejjel utána."

Egy házasság díszletei.

Egy imádnivaló házaspár és egy örökké tartó tánc.