Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz? Utánajártunk, igaza volt-e IV. Károlynak. Közben arra is választ kaptunk, miért viselkedünk magyarul úgy, mint egy rögtönítélő bíróság, és miért van az, hogy bárhová is sodor minket az élet, káromkodni az anyanyelvünkön az igazi!
A „csúnya” szavak kimondása tabukat dönthet, (szexuális) izgalmat kelthet, és rengeteg feszültséget moshat ki belőlünk. A kutatások szerint is!
Most megtudod, mire jó a káromkodás, meg azt is, mire nem. Sőt, választ kaphatsz arra is, többet káromkodnak-e a mai fiatalok, mint (nagy)szüleik.
Kutatások bizonyítják, hogy a káromkodás jó hatással van az emberre. Hát akkor miért ennyire hajmeresztő a XXI. században, ha egy nőt elragadnak az indulatai, vagy épp csak nevén meri nevezni a dolgokat? Tényleg csipkekesztyűvel kell a szavakhoz nyúlnunk?
„Néha korpásodik a fejbőrünk, néha pattanás nő az arcunkra, néha taknyos az orrunk, néha ásítunk és prüszkölünk, izzad a hónunk alja, korog a gyomrunk, és ha a negyven fokban egész nap ugyanabban a cipőben flangáltunk, büdös lesz a lábunk.” Miért gondoljuk, hogy ezt nem illő mások előtt felvállalni?
Kutatások bizonyítják, hogy a káromkodás jó hatással van az emberre. Hát akkor miért ennyire hajmeresztő a XXI. században, ha egy nőt elragadnak az indulatai, vagy épp csak nevén meri nevezni a dolgokat? Tényleg csipkekesztyűvel kell a szavakhoz nyúlnunk?
Ó, hogy az a @#asgdh@!!!!! Akarjuk mondani: nektek mi jött ki?
Stabilban!
Mert káromkodni néha igenis... kurva jó! (Még akkor is, ha tekintélyes gyerekjogi szakember vagy. Sőt.)
Praktikus tippek egy meglehetősen anyagias gyerek anyukájától: