Minden kapcsolatban fontos pillanat, amikor először elhangzik a szeretlek szó. De mi van, akkor, ha a másik még nem áll készen erre a vallomásra? Vagy másként érez? Esetleg fél/irtózik az efféle vallomásoktól?
Ma van a szerelmesek napja, mármint azoké, akik szeretnék ünnepelni a szerelmüket. De mi van azokkal, akik bizonytalanok abban, hogy a szerelmük viszonzásra talál, és csak remegve várják, hogy a párjuk kimondja a bűvös szót? Szakértővel beszélgetünk a „szeretlek” szóról, a romantikáról és az egyenlőtlen érzelmi helyzetekről.
Ma már talán fel se kapjuk a fejünket, ha egy amerikai filmben a szereplők egy „szeretlek”-kel köszönnek el egymástól, akkor is, ha csak kiszaladnak a boltba. Megszoktuk, holott korábban ez mifelénk szokatlan jelenség volt. Ma már talán nem annyira az. Olvassátok el Tóth Flóra izgalmas írását a generációk különböző érzelemkifejezési módjáról, Hollywood hatásáról, a szavak erejéről, és arról, hogy a szakértőink szerint jó-e az nekünk, ha a „szeretlek” az új „szia”.
Tudjátok folytatni a sort?
Huszonévesen még tele vagy bizalommal. Megnyílsz, elfogadsz, befogadsz, szeretsz, odaadod magad. Ám ha megrendül ez a bizalom, legközelebb már gyanakszol, begubózol, elzárod magad elől a változás lehetőségét... talán egy kicsit meg is savanyodsz. De akkor mi a teendő?