A váróban nem csak a percek húzódnak: a mellkas is szorít, a gondolatok cikáznak. Kutatások szerint még a fájdalommentes vizsgálatok előtt is sokan szorongunk – nemhogy egy tükrözés előtt. Takács Dalma Lóki Eszter egészségpszichológus segítségével járja körbe, hogyan csökkenthetjük a szorongást – a vérvételtől az MRI-ig.
Mindenkinek van legalább egy olyan ismerőse, akin az egész társaság röhög, amiért minden tüsszentés után a sürgősségire rohan, és egy rutinvérvétel előtt sem alszik napokig. Pedig ami kívülről nézve nevetséges, az belülről nagyon is szorongató – hátterében pedig jóval komplexebb tényezők állnak, mint sokan gondolnák. Ráadásul nem csak mentális, de kulturális tényezők is.
Az egészségszorongás arról ismerhető fel, hogy az ember túlzottan aggódik, túlságosan is félti a testi épségét, ha azt hallja például, hogy a szervezetében műanyag részecskék vannak.
A közgondolkodásban erősen jelen van az a nézet, amely szerint minden fejben dől el, elég csak akarni a gyógyulást. Dr. Csabai Márta egészségpszichológus szerint azonban haszna is van, hogy megjelenik ez a fajta gondolkodásmód, mert az önmenedzsment, az öngondoskodás gondolatát beviszi a köztudatba.
A Lélektani határ új epizódjában szó lesz az önkövető eszközök, futóappok lélektanáról, a különféle diéták már-már vallásos jellegéről, és arról is, mi adhat biztonságot a szorongásainkkal szemben – a vendégünk dr. Csabai Márta egészségpszichológus.
Nem mindegy, hogyan értelmezünk egy-egy kihagyott lélegzetet, szédülést vagy hányingert, mennyire katasztrofizálunk enyhébb fájdalmakat, kellemetlenségeket, mennyire fixálódunk rá az ürítésre, vagy más funkciókra, és leginkább: mit adunk át a testhez való viszonyból a gyerekünknek.
WMN Aktív
WMN Aktív