Az első autizmussal kapcsolatos leírásokban zömében kisfiúkról írnak, csak az elmúlt 10-20 év hozta meg azt a felismerést, hogy lányok, nők esetén is lehet autizmusról beszélni. A diagnózis pedig, akkor is ha későn érkezett, generációk életét terelte új mederbe.
Nem minden autista ember fehér, középosztálybeli és/vagy férfi, és egyre többen vannak azok is, akik csak most, felnőtt korukban jutnak el a diagnózisig. Akár évtizedeket is leélnek a mélyebb önmegértés lehetősége nélkül egy olyan világban, ahol másodpercek törtrésze alatt formálunk egymásról véleményt, és gyakran elutasítjuk azokat, akiket „furának” észlelünk. Hogyan érthetnénk meg egymást jobban?
Sokféle ok húzódhat a gyermektelenség hátterében. Bár a hazai társadalom gyerekközpontú, és a mindenkori kormányok is évtizedek óta a születésszám növeléséért küzdenek, tavaly minden eddiginél kevesebb gyerek született Magyarországon. Ez a trend pedig nemzetközi színtéren is megfigyelhető. De vajon miért? És mire lenne igazán szükség a gyerekvállalási kedv javulásához?
Sok esetben sem a gyerektelenség, sem a gyerekvállalás nem tervezett. Ám amennyiben az utóbbi döntés eredménye, úgy fontos hozzá, hogy a leendő szülő(pár) biztonságban érezze magát. Mi minden sértheti ezt a biztonságérzetet napjaink Magyarországán? Lélektani határ Bátki Annával és Herczog Máriával.
A közgondolkodásban erősen jelen van az a nézet, amely szerint minden fejben dől el, elég csak akarni a gyógyulást. Dr. Csabai Márta egészségpszichológus szerint azonban haszna is van, hogy megjelenik ez a fajta gondolkodásmód, mert az önmenedzsment, az öngondoskodás gondolatát beviszi a köztudatba.
A Lélektani határ új epizódjában szó lesz az önkövető eszközök, futóappok lélektanáról, a különféle diéták már-már vallásos jellegéről, és arról is, mi adhat biztonságot a szorongásainkkal szemben – a vendégünk dr. Csabai Márta egészségpszichológus.
Ha nem szeretnénk a jelenben is a múlt árnyaival hadakozni és kiszolgáltatva lenni a vakfoltjainknak, akkor ideje, hogy megismerjük a gyerekkorból hozott sémáinkat. A Lélektani határ legújabb adásának témája: a sémakémia.
Ha ismétlődő mintázatokat tapasztalunk a vonzalmainkban, a konfliktusainkban, a szakításainkban, akkor jó eséllyel működésbe léptek a maladaptív sémáink. Mi van a mélyükön, és hogyan lehet felszabadulni az irányításuk alól, hogy változni, változtatni tudjunk? A Lélektani határ e heti vendége dr. Szabó-Bartha Anett klinikai szakpszichológus.
Bár évtizedek óta foglalkoztatja a vidékszociológiát, és általában a társadalomtudósokat, hogyan is határozzuk meg a vidéket, ma sincs egyetlen nagy, egységes definíció rá. Az azonban biztos, hogy a vidék ma már jóval sokszínűbb, mint a megelőző évtizedekben volt, és sokkal többeket is vonz. De hogyan alakítja magát a vidéket ez a mobilizáció? Kik határozzák meg pontosan a mai vidékképünket? És mit jelent mindez az ott élők szemszögéből? A Lélektani határ új epizódjában Milanovich Domi vendége: Csurgó Bernadett vidékszociológus.
Kik nem férnek bele a vidéki idillbe? Miért érzünk nosztalgiát a parasztházak, rusztikus bútorok iránt akkor is, ha gyerekként szinte sosem láttunk olyat? Hogyan jelenik meg a vidékben a város – a kiránduló, a hagyományőrző, a gyerekvállalás miatt kiköltöző népek –, és fordítva? A Lélektani határban Csurgó Bernadett vidékszociológus.