Ha egy családban megjelenik a demencia, az nemcsak az érintett személy életét változtatja meg, hanem kihat az egész családra – a gyerekeket is beleértve. Mégis gyakran kimaradnak a beszélgetésekből, nem visszük őket magunkkal látogatóba, és ha kérdeznek, tereljük a témát. A szándékunk jó: megóvni őket a nehéz érzésektől. De vajon valóban ez a legjobb, amit értük tehetünk?
Vannak témák, amikről nem kényelmes beszélni. Ilyen: az öregedés, az elmúlás, az időskori kiszolgáltatottság – a kieső katéter, az áll szélén lecsorgó leves, a hetek óta meg nem mosott haj, a gyász csendje. Az elhallgatásuk azonban nem megszünteti őket, hanem csak még hangosabb magányt eredményez: és nemcsak az érintett, de az őt körbevevő család számára is. Interjú Áfra Jánossal új kötete, a Kitakart anyám kapcsán.
Nehéz hálából gondoskodni valakiről, ha ő maga nyújtja be a számlát azért, mert a világra hozott.
Ha egy idős hozzátartozónk már nem tudja önállóan ellátni magát, nehéz döntések várnak ránk: otthonápolás vagy idősotthon? Ez egy nehéz, változással teli időszak, ami nemcsak az érintettnek, de a hozzátartozóknak is megterhelő. Hogyan lehet erről beszélgetni? Mit tehetünk, ha a nagyszülő hallani sem akar a költözésről? Szili M. Hanna pszichológust kérdeztük.
Az élet rendje, hogy a gyerekek egyszer kirepülnek a családi fészekből – de mi történik, ha egyszer csak vissza kell térni, hogy idősödő, gyakran demenciával élő szüleikről is gondoskodjanak? A szendvicsgeneráció tagjai egyszerre szülők, házastársak, szakácsok, koordinátorok, ápolók és dolgozó emberek – egy személyben.
A láthatatlan munka olyan – javarészt nőket érintő – tevékenységek összessége, amelyeket nem ismernek el hivatalosan, nem fizetnek meg, és gyakran észrevétlenek maradnak, pedig nélkülözhetetlenek a mindennapi élet és a társadalom működéséhez. Fogalommagyarázónk új részében ezzel foglalkozunk.
Egy demenciával élő szerettünk otthoni ápolása embert próbáló feladat. Ahogyan a betegség súlyosbodik, minden egyes nap új kihívásokat tartogat. Előbb-utóbb mindenki fejében megfogalmazódik a gondolat: meddig mehet ez így? Keressünk egy otthont? Mi lenne a legjobb megoldás? És mit fognak szólni mások?
A Lélektani határban egy nehéz témával, a demenciával jövünk, de közben szó lesz a szeretet, a kapcsolódás sokféleségéről, az emlékezés mélyen társas jellegéről, és arról is, hogyan lehet értelmet találni ebben az embert próbáló élethelyzetben. Az új adásban: dr. Nagy Szilvia pszichiáter és Szűcs Teri író.
Nehéz hálából gondoskodni valakiről, ha ő maga nyújtja be a számlát azért, mert a világra hozott.
Ki képes határokat húzni, a saját lelki jóllétét is szem előtt tartani, amikor az idős, krónikusan beteg, vagy fogyatékossággal élő családtagjáról kell gondoskodnia? Amikor azt éli meg, ha ő nem végzi az ápolást, senki más nem fogja. Pedig a segítők mentális egészsége éppúgy fontos, mint azoké, akikről a nap huszonnégy órájában gondoskodnak.