„Igenis van története a filmnek, sőt vannak beazonosítható hősei is, akiket egyre jobban megismerünk. Azok az emberek, akiket minden korban, bármely politikai rendszerben ott hagynak az út szélén.”
Elment az egyik legnagyobb magyar filmkészítő, aki csaknem ötven át alkotott az élvonalban, mindig megújulva, de eleganciáját, humorát és érzékenységét sem felejtjük el soha.
„Ezek vagyunk mi, akiknek szeme előtt az ökológiai katasztrófa árnyékában is egy új autó vagy a trendibb mobiltelefon lebeg. Fogalmunk sincs, hogy mit jelent egy csepp víz a sivatagban. A biodiverzitásnak búcsút intve hamarosan mi is egy dűne tetején találjuk magunkat, egyedüli férgekként a Föld nevű homokozóban.” Elmeséljük, hogy sikerült az ősz egyik leginkább várt filmje.
Itt az idő arra, hogy újra nekifussunk azoknak a nagy klasszikusoknak, amiket azelőtt – amikor kötelező, vagy legalább ajánlott irodalom volt – nem tudtunk végig olvasni. Hátha most, nem igaz?
Ő az életbe, mi meg belé vagyunk szerelmesek.
Te is irtóztál a kötelező olvasmányoktól? És ma hogy állsz a klasszikusokhoz? Dorka minden évben elővesz egyet, méghozzá ezért:
Ki vele, de őszintén: neked mely híres regényekbe tört bele a bicskád?
Lássuk, hétpróbás háziasszony vagy-e!
Ti milyen címeket adnátok a képeknek?