Élet sejtbiológusként: a kutatás nemcsak karrier, de életforma is – tele van csodákkal, ugyanakkor jóval többet követel, mint amire többségünk berendezkedik. Dr. Schlett Katalinnal, az ELTE egyetemi docensével beszélgettünk.
Ma van a nők és lányok a tudományban világnap, ez alkalomból idézzük fel a dr. Balázsi Katalin anyagtudós-kutatóval készült interjúnkat. Ismerjétek meg elképesztő, példaértékű munkáját, és a nemi megkülönböztetés elleni küzdelmét:
Kevés aktuálisabb kérdés van ma a magyar közéletben, mint az oktatási rendszerünk, a tanárok és a diákok elkeserítő helyzete. Nyolc fontos gondolatot hoztunk a természettudományos és műszaki tárgyakhoz fűződő problémák kapcsán, és meghívást egy izgalmas eseményre:
„Vajon hány bátorító szón, hány jól kezelt kudarcélményen – vagy épp annak hiányán – múlik, hogy az ember milyen pályára terelődik?” – Anna Eszter egy másik valóságban talán orvos is lehetett volna. De ebben, itt és most, újságíró. Aki arról ír, hogy orvos is lehetett volna, ha…
Az „aha-élmény” elmarad, helyette a „nem értem” frusztráló érzése uralkodik el a diákokon, ha kémia- és fizikatanulásról van szó. De hol csúszott el minden? Mit tehet a szülő és mit az iskola annak érdekében, hogy felkeltse a természettudományos érdeklődést a gyerekekben, ami – ahogyan azt a járvány bebizonyította – nem csak annak fontos hosszú távon, aki kutatói pályára készül?
Egy beszélgetés, amelyet jó volna, ha minden tanár és minden szülő hallana. Azt jártuk ugyanis körbe, hogy a mindenki által ismert közhelyeken túl mi az oka annak, hogy a matek, a fizika, a kémia, az informatika sok gyerek számára mumustárgy, és hova tűnnek az egyetemi hallgatók és a pedagógusok ezekről a területekről (nem csak nálunk, hanem fejlettebb országokban is) . Beszélgettünk arról is, idomítás folyik-e gyakorta az iskolában, vagy gondolkodni tanítanak a tanárok, és milyen változások időszerűek és elkerülhetetlenek az oktatásban. Minden túlzás nélkül hiánypótló beszélgetést hallhattok:
Miért csoda, hogy annak idején az Apolló-program egyáltalán sikerrel járt? Reális cél-e jelenleg a Marsra szállás? Miért veszélyesebb a radioaktív sugárzás a dohányosokra? Többek közt ezekről a kérdésekről beszélgettünk Strádi Andrea űrkutatóval:
Az egyik legégetőbb dolog, amivel rendszerszinten szembe kell nézni – és ami kihat az oktatás minőségére is –, az a szaktanárok hiánya a természettudományok és a matematika területén.
Majdnem orvosnak ment, ám egy műtét végigasszisztálása totál kiborította Charles Darwint – de ha megtudod, mivel, cseppet sem fogsz rajta csodálkozni!
A legújabb Hello, WMN! kerekasztal-beszélgetésünkön arra kerestük a választ három tudós segítségével, hogy a természettudományos és műszaki pályákon miért van még mindig kevesebb nő, mint férfi, és mit tehetnek a szülők és a tanárok azért, hogy több lány kapjon lehetőséget az önmegvalósításra és a karrierépítésre ezeken a területeken. Nézzétek meg a beszélgetést, érdemes!