Kíváncsi lennék, hányan bólintottak rá a kaposfői Fapuma Falatozó álláshirdetésére, mielőtt kikerült a Facebookra. Hányan mondtak igent egy olyan szemléletre, ami a „tűrd és csináld” mentalitást élteti. Olyasmire, amit valójában nem ünnepelnünk kellene, hanem végre meghaladnunk. Kaiser Orsolya véleménycikke.
„Nem állás, hanem lehetőség”.
A kényelemorientált munkahelyi kultúra közelebb áll a Z generációsok többségéhez, mint a teljesítmény vagy a versengés, ám ez nem azt jelenti, hogy egész nap babzsákokban lazsálnának. De akkor mit?
Ahogy régen a lépcsőházak üzenőfalain, ma Facebook-csoportokban keresnek állást a fiatal felnőttek kreatív területen vagy épp baristaként. Mi történik a hazai munkaerőpiacon? Túl sok lenne a vadász, és kevés a fóka? Erről kérdeztük Mihályi Mátét, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatóját.
Biztosan mindenki volt már olyan helyzetben a munkájában, amikor egy probléma megoldásához nem volt elég, hogy mindenki tudja, hogyan kell megírni egy cikket, megműteni egy lábat vagy megszerelni egy gépet. Ahhoz, hogy eljussunk a célig, együtt kellett dolgozni, kommunikálni és figyelni egymásra. Ezek a soft skillek, amik a Harvard kutatói szerint fontosabbak, mint valaha.
Az Ázsiában rendszereket ledöntő Z generációs forradalmakhoz képest a magyar fiatalok hirtelen jött közéleti érdeklődése talán nem tűnik nagy dolognak – de korántsem biztos, hogy kevesebbet érnek el vele.
Egy csapat fesztiválozó ül a tábortűz körül, és beszélget. Idillinek hangzik, a felmerülő témák azonban már korántsem csúsznak olyan könnyen, mint egy nyári délután elkortyolgatott fröccs. Mit gondol a Z generáció a jövőről, a drogokról és a gyerekvállalásról? Megnéztük a Prófécia című filmet.
A szigorú nemi szerepek nemcsak a nőket korlátozzák.
István, Bogi, Örs és Eszter mind huszonéves munkavállalók. Egy olyan generáció szülöttei, akik másként gondolkodnak a munkáról, mint az elődeik. A fizetés mellett fontos számukra a rugalmasság, a home office, valamint az is, hogy bízzanak a meglátásaikban, ám ezt nem mindegyikük tapasztalja meg. Mi motiválja őket, mivel küzdenek, és mit lát a szakértő problémának?
Mit gondolnak a Z generáció tagjai a jövőről? Terveznek egyáltalán? Ha igen, mennyire tudatosan teszik ezt? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ az Erste Bank friss felmérése, amelyet a 16–29 éves korosztály körében végzett. A kutatásból az is kiderül, hogy ez a generáció rövid távra, 1–3 évre tervez előre, nem ismeretlen számukra a spórolás fogalma, és egyre többen kacérkodnak egy saját vállalkozás gondolatával.
Glow
Lagom
Glow
Lagom