„Mennyire őrült mód felfoghatatlan, hogy ez a férfi ma meg fog halni...” – Novella egy olvasónktól
Első randevú. És az utolsó.
Első randevú. És az utolsó.
Ma van a szinglik napja. Szentesi önismerettel ünnepel.
„Yoko és én hajlandók vagyunk arra, hogy a világ bohócai legyünk, ha így valami jót cselekedhetünk” – John Lennon.
Nevezhetjük szerelemnek azt, amit két óvodás érez egymás iránt? Vagy inkább: nem baj, hogy annak nevezzük? Tóth Flóra szerint nem szerencsés keverni az ovis barátkozást a felnőtt szerelemmel… Ti mit gondoltok?
Elszalasztott élet. Elszalasztott élet?
Elmenni, maradni? Itt is lenni, ott is lenni? Hogy lehet ezt túlélni?
Tehetség és tragédiák – mi az összefüggés vajon?
(Nem teljesen) egyedülálló nő megosztaná…
Az milyen, amikor az embernek épp a gyerekei miatt nem jut már ideje játszani???!!
Mi gátolhat meg egy dühös nőt bármiben is?