Ennyire félreértettem volna a jelzéseit? Még most, 40 fölött, ennyi tapasztalattal a hátam mögött is történhet velem ilyen alapvető optikai csalódás? Amit én szerelemnek néztem, az lehet, hogy a másiknak csupán futó kaland volt? Annyi kérdés zakatolhat az ember fejében, amikor reménytelenül, viszonzatlanul esik szerelembe.
Nem lehet, és nem is kell patikamérlegre tenni, mennyit tesz az ember egy kapcsolatba, és mennyit vesz ki belőle: boldogtalan, aki folyton gyanakszik, méricskél. De a másik a véglet sem jó, mindig adni, adni és adni, amíg el nem fogy az ember egészen.
Hogyan tudott egy rabruhát viselő nő mosolyogni a koncentrációs táborban? Sokan tették már fel ezt a kérdést, amikor először meglátták a hírhedt auschwitz-birkenaui láger egyik foglyának, a szlovák Helena Citrónovának a fényképét. A lány – aki az első női transzporttal érkezett Auschwitzba, csaknem három évet töltött a földi pokolban.
A 145 éve született Einstein és a nála 22 évvel fiatalabb könyvtáros, Johanna Fantova kapcsolatának utolsó másfél évét örökíti meg az a kézirat, amelyet a véletlennek köszönhetően ismerhetett meg az utókor. Fantova naplójában ugyan alig akad utalás kettejük viszonyára, viszont sok minden kiderül a popkulturális ikonná vált tudósról.
George Sand és Chopin legendás kapcsolata tíz évig tartott. Ami biztos: az egész életében betegeskedő zeneszerző és zongoravirtuóz számára Sand biztos támaszt jelentett, ám nem tisztázott, milyen érzelmeket táplált iránta. Egyes feltételezések szerint plátói viszony volt köztük, Chopin ugyanis meleg volt.
Mi az a képesség, amivel – ha megvan bennünk –, jobb esélyekkel indulunk a társkeresésben? Egy új kutatás szerint:
„Ismerek egy nőt, aki mindenkit megőrjít.”
Mit meg nem teszünk a szerelemért! Van például, aki vegánnak, Kevin Costnernek, ultrafutónak, vagy rockrajongónak hazudja magát csak azért, hogy az áhított személy mellett lehessen. Aztán ebből adódnak bonyoldalmak…
Káros sztereotípiák helyett két tiszta szívű, szerethető srác, akik romák és melegek, de elsősorban emberek. Az ő életüket mutatja meg Oláh Kata Keskeny út a boldogság felé című filmje, és még annyi minden mást:
„Vágyom-e a már-már szükségszerűen giccses Valentin-napi apróságokra? Megtalálom-e a figyelmességnek azt a módját, ami bájosan, de igazul adja tudtára a társamnak: itt vagyok, figyelek rád, fontos vagy nekem?” Mit jelentett a régieknek, és mit jelent most a Valentin-nap egy kisgyerekes családban, amelyben a szülőpár csak nehezen ér el egymáshoz?