„Engem így formált a szerelem. Romba döntött és épített is” – írja olvasónk, Ágnes, aki megtapasztalta, mennyit tud építeni az ember önbecsülésén, magabiztosságán, ha olyan partner van mellette, aki jól szereti. És ennek az ellenkezőjét is megélte egy tragikus kimenetelű kapcsolat során.
A fiktoszexualitás fogalma 2005 óta él a közbeszédben, napjainkban pedig – részben a BookToknak, részben az AI térhódításának köszönhetően – elterjedtebb, mint valaha: egyre több ember választ „partneréül” fiktív karaktert, akihez aztán jobban vonzódik, mint ahogy egy hús-vér emberhez tenné.
„Hazakísér egy darabig, és ahogy sétálunk, egyszercsak rám néz, hogy mondani akarok-e valamit, de nem, ő akar. Hogy végülis ő egy olyan kapcsolatot keres, amit egyrészt nem hívunk annak semmiféleképpen, és amiben nincs rajta semmi nyomás, hogy beszéljünk és találkozzunk, kedve szerint járkálhat ki-be az életemben és a testemben, és ha nekem ez rosszul esik, akkor lécci legalább ne tegyem szóvá, mert nem akarja magát ettől rosszul érezni."
A WMN Karcokban a legnépszerűbb íróktól olvashattok arról, milyennek látják a világot, amelyben élünk, és milyenek vagyunk mi magunk ebben a világban. Nevetés és fájdalom, líra és irónia, mese és fekete humor – felkavaró képek és gondolatok hétről hétre. Felkészültetek? Akkor gyerünk!
Egyre több fiatal nő és férfi éri el a húszas, harmincas, sőt negyvenes éveit úgy, hogy még sosem volt párkapcsolata. A Z generáció tagjai egyre szkeptikusabban tekintenek a romantikus szerelemre: gyanakvóak, óvatosak, vagy egyszerűen nem hisznek már benne? Vajon lehet boldog, egészséges felnőtt az, aki kimarad az első szerelmek viharából?
Március 13-án került a mozikba a francia Barátnők (Trois amies) című film, mely három nő történetén keresztül arra a sokunkat érdeklő kérdésre keresi a választ: kell-e lángoló szerelem egy hosszútávú párkapcsolathoz?
Nagy találkozás, hirtelen fellángolás, szenvedélyes vallomások… majd szépen lassan átfordulás valami teljesen másba. Aki volt már benne, pontosan tudja, mi a bántalmazó kapcsolat forgatókönyve. Olvasónk, Johanna a saját bőrén tapasztalta meg, milyen nehéz lelkileg is kimászni egy abuzív kapcsolatból, még jóval a szakítás után is. Olvasói írás.
Rómeó és Júlia vagy Héloïse és Abélard szerelmének történetét sokan ismerik, ám Pedro (I. Péter), portugál király és Inês de Castro nevét csak kevesen. Pedig az ő kapcsolatuk is bővelkedett fordulatokban, tragédiákban, sőt, horrorisztikus eseményekben is.
Túl szép, hogy igaz legyen? Igen! Egy semmiből jött nagy szerelem, ami pillanatok alatt oda is ment vissza.
Pergő orsó, sistergő pamutszálak, meredező guzsaly, egy-egy félszeg mosoly, összekacsintás, lopott csók. Túlerotizált, provokatív modern világunkban már nehezen hangolódunk rá azokra a finom (persze ettől még pajzán, sőt esetenként egészen obszcén) szexuális üzenetekre, melyek átszőtték egy eltűnt világ szinte minden életterületét, még a munkát is. A fonókban tulajdonképpen minden erről szólt, a fonás mondhatni, csak díszletként szolgált.