Alapélményem volt New Yorkban a szédülés. Nem múlt el hét nap alatt sem, pedig azt hittem, idővel megszokom a hatalmas tereket, a nagy magasságokat, a villámgyors lifteket, a nyaktörő érzést, amikor keresem a szememmel egy épület tetejét, vagy a rémületet, amikor elszáguld mellettem egy metrószerelvény.
New York a pillanatok élvezetére, a jelen iránti nosztalgiára tanít. Arra, hogy itt és most legyél jól, mert kegyes az ég, és épp megteheted, ne szalaszd el a lehetőséget!
Az OPNI bezárása után létrejött Egészséges Lelkű Ifjúságért – Pro Juventa Alapítvány ma komplex, művészetterápiás hangsúlyú kezelési programot kínál krónikus, súlyos mentális problémákkal élő gyerekeknek, kamaszoknak és családjaiknak a Murmo központban.
Negyven felett, azt figyeltem meg (magamon is), az emberek folyton fel-le kapják a szemüvegüket. Már ha nem hagyták épp otthon… Mert a „sima” olvasószemüveggel csak közelre lát élesen az ember, ha felpillant a könyvből, telefonból, étlapból, csak elszédül. Ezek a kényelmetlenségek kiküszöbölhetők egyébként: multifokális szemüveggel vagy kiterjesztett látótávolságú olvasószemüveggel.
Az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap után elkészült és mozikba került Hajdu Szabolcs trilógiájának színpadról már ismert fináléja: az Egy százalék indián.