Hiába jó egy történet, lezárni akkor is nehéz, ha elvileg minden adott a méltó befejezéshez. Rengeteg összetevője van annak, hogy milyen véget kap kedvenc sorozatunk:

  • az írók víziója,
  • a rendező koncepciója,
  • a stúdiók és a producerek elképzelései és elvárásai,
  • a színészgárda rendelkezésre állása,
  • a gyártásra szánt idő mennyisége,
  • a büdzsé.

Ezek mind-mind hatással vannak a végeredményre, ráadásul a gyártásban résztvevők elképzelései gyakran nem egyeznek egymással, és kompromisszumos megoldást kell találni. A probléma leggyakrabban a sorozat hosszúságából adódik:

  • az egyik eset, hogy a pár évadosra tervezett sorozatot a sikeressége miatt túl hosszúra nyújtják, és érezhető, hogy az íróknak már nem maradt muníciója a folytatásra (jó példa erre az Így jártam anyátokkal című sitcom),
  • a másik pedig, hogy valamilyen okból a vége előtt elkaszálják az amúgy kiváló sorozatot, és egész egyszerűen nincs lezárása (mint ahogy az történt a Mindhunter című, két évadot megélt szériával).

Talán ez az egyik oka annak is, hogy ilyen sok egy-két évados minisorozat készül, hiszen kisebb elköteleződést igényel a készítők részéről, mint egy éveken át futó sorozat, de nyitva marad a kiskapu, hogy folytatást kaphasson a történet.

Az pedig, hogy a rajongók hogyan fogadják a végeredményt, megint más kérdés. Önmagában nehéz helyzet, hogy el kell búcsúzniuk kedvenc történetüktől és azoktól a karakterektől, akik „társaságában” esetenként több száz órát töltöttek – logikus, hogy az elvárásaik a befejezést illetően az univerzum peremét csapkodják, aminek szinte lehetetlen megfelelni. Illetve ez végső soron ízlés kérdése is: mindenkinek más tetszik, és olyan nem létezik – pláne óriási rajongótáborral rendelkező sorozatok esetében –, hogy egyformán elégedett lesz azzal, ahogyan a szálakat elvarrják.

Hiszen az olyan, a kollektív megítélés szerint borzasztó véget érő sorozatok lezárásával, mint amilyen a Trónok harcáé vagy a Losté is van, aki elégedett.

Így tehát egészen biztos, hogy az alábbi listával sem fog mindenki egyetérteni, de ezen sorozatokról összességében az az általános vélekedés, hogy a vége főcímig hozták azt a színvonalat, amit a nézők elvártak, megszoktak, és amiért megszerették a szériákat.

1. Jóbarátok

Valószínűleg már akkor tudtad, hogy ez a sorozat szerepel a listán, amikor rákattintottál a cikkre, nem véletlenül. A Jóbarátok műfajteremtő sorozat, amit sok, azóta készült széria vett alapul, másolt és továbbfejlesztette a koncepciót, de az alapokat Marta Kauffman és David Crane rakták le.

A Jóbarátok a mai napig óriási népszerűségnek örvend, a három évvel ezelőtti Jóbarátok: Újra együtt című különkiadás pedig csak tovább fokozta az immár húsz éve véget ért, azóta kultikussá vált sorozat körüli töretlen hype-ot.

A Jóbarátokkal 2024-ben is bármit el lehet adni, és rajongók milliói nézik századjára végig az egészet, ami annak is köszönhető, hogy a tíz évad alatt folyamatosan hozták az elvárt szintet, nem laposodott el, és a befejezés is olyan lett, amilyet a rajongók vártak.

Az utolsó évadokra is jutott jó pár emlékezetes pillanat, ikonikussá váló poénok és olyan fordulatok, amik fenntartották a nézők figyelmét.

Persze a Jóbarátok sem tökéletes, vannak laposabb részek és olyan történetszálak, amik zsákutcának bizonyultak – gondoljunk csak Rachel és Joey szerelmi mizériájára –, de összességében bőven pozitív a mérleg. Hiába másolták már oly’ sokan, ezt a hatalmas feladatot nagyon kevés sitcomnak sikerült azóta megugrania.

2. Breaking Bad

És itt a másik kötelező elem a listáról: a Breaking Badet (aminek borzasztó magyar címét a széria befejezése után tizenegy évvel most már szerintem nyugodtan elfelejthetjük) a mai napig a sorozatkészítés etalonjának tartják. A rákos kémiatanárból lett drogbáró Walter White története nézők millióit szegezte a kanapéhoz annak idején, ami a zseniális megvalósítás mellett annak is köszönhető, hogy igen kevés hasonló minőségű sorozatot lehetett látni a tévében. Az osztatlan siker egyik kulcsa, hogy a szériát jegyző Vince Gilligannek kész víziója volt arról, honnan hová szeretné vinni a történetet,

a másik kulcs pedig: hagyták is neki, hogy azt csinálja, amit eltervezett.

Így az elkerülhetetlen vég is olyan lett, ami után a rajongók elégedetten állhattak fel a képernyők elől: minden úgy alakult, ahogy az logikusan következett az elmúlt évadok történéseiből. 

3. Better Call Saul

A Better Call Saul több szempontból is bravúros művelet volt. Egyrészt az, hogy a már említett Breaking Bad spinoffjaként nem az alapszéria sikerének hullámain akart lovagolni, hanem önmagában is megállt, megsüvegelendő teljesítmény. Ráadásul sokan azon a véleményen vannak, hogy még a Breaking Badet is túlszárnyalja. Ez nem sok spinoffnak jön össze, gondoljunk csak az Agymenők Sheldonjának gyerekkorát feldolgozó Ifjú Sheldonra, ami bár sikeres lett, messze nem olyan népszerű, mint az eredeti széria; vagy az Így jártam anyátokkal koncepcióját újra felhasználó és senki által nem nézett Így jártam apátokkalra.

A remek színészgárdának és a jól összerakott történetnek hála, tehát Walter White simlis ügyvédjének, Saul Goodmannek az előzménysztorija nagy siker lett,

és a végére nemhogy elfáradt volna, de a széria egyik legerősebbje lett a befejező évada.

Olyan szerencsés csillagzat alatt született hát a Better Call Saul, ami nem gyakran történik meg a sorozatgyártásban – ám a teljes sikerhez persze nemcsak a szerencse, de a Breaking Baddel bizonyító Vince Gilligan munkája is kellett – a kiváló színészekről nem is beszélve. 

4. Bojack Horseman

Egy embertestű, lófejű, alkoholista, bukott sorozatszínész nyomorúságával azonosulunk, aki egy olyan alternatív univerzum Los Angelesében él, ahol emberek és antropomorf állatok élnek együtt – szürreális, mégis működik. De még hogy! A Bojack Horseman az egyik legjobb dolog, ami a felnőtteknek szóló animációs sorozatok terén történhetett velünk az elmúlt években. Nagyon emberi történet, ami közel visz a legsötétebb oldalunkhoz is, ami rettenetesen fáj, mégsem tudjuk nem nézni, mert közben állati vicces is.

Ezt a magas minőséget pedig végig hozták a sorozat készítői, az utolsó évaddal sem okoztak csalódást. A lezárás megható és hidegrázós egyszerre, méltó befejezése egy ennyire mély és emberi történetnek.

Ti mely sorozatokkal folytatnátok a sort? Írjátok meg kommentben!

Kiemelt képünk forrása: Warner Bros. Television Distribution; Sony Pictures Television; Debmar-Mercury

Dián Dóri