Mi lenne, ha jönne egy, az embernél intelligensebb idegen faj, és úgy bánna az emberekkel, ahogy mi bánunk az állatokkal? Ha elvenné a gyerekeinket, a tejünket, a spermánkat, ha megenne minket, vagy elektródákat vezetne az agyunkba? Mit gondolnánk erről? Iliás-Nagy Katalin állatvédelemmel foglalkozó riportjának 2. része a WMN XL-ben.

A ma embere egyszerre ajnározza a házi- és kínozza ipari szinten a haszonállatot. Az állatvédelmi, vegán mozgalmak virágkorukat élik, szigorítják a törvényeket, de közben soha nem látott mértékben pusztul a vadvilág. Hogyan és miért alakult úgy az ember és az állat viszonya, ahogy? És milyen az állatok helyzete ma, 2024-ben a világon és Magyarországon? Iliás-Nagy Katalin nagy riportja a WMN XL-ben.

Hatalmas vitát váltott ki egy korábbi cikkünk, amelyben Szabó Anna Eszter megkérdőjelezte, hogy való-e kisgyerekeknek a kötelező irodalomként feladott Kincskereső kisködmön. Both Gabi most szakemberekkel kereste a választ:

Utódaink gyerekkorát szétbontotta a digitalizálódott világ. Présben vannak a szülők és az oktatási rendszerek, a társadalom és a családok. A változás már mentálisan és fiziológiailag is kimutatható. De a fejlődést visszacsinálni nem lehet, és az a morális pánik, amiben most vagyunk, sem vezet sehová. A WMN XL új cikkében dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember ered a digitális világban eltűnt gyerekkor nyomába.

Eszenyi Enikő, Marton László, Gothár Péter, Kiss-B. Atilla. Nevek a magyarországi metoo történetéből. Botrányok, elmaradt bocsánatkérések, mentőövek. Volt értelme a kiállásnak? Hova jutottunk ezen a téren az elmúlt években? Gyárfás Dorka riportja pár nappal ezelőtt jelent meg a WMN új, XL rovatában, íme, a legizgalmasabb részek:

Mondhatjuk-e, hogy a magyarországi metoonak vannak eredményei? Vagy nagyobb a csalódottság, és marad a hallgatás törvénye? Mit adunk át a következő nemzedéknek, sikerül-e számukra tisztább és egyenlőbb viszonyokat hagyni? Gyárfás Dorka nagy lélegzetvételű riportja a WMN új, XL rovatában: