Bármi miatt szorong az ember szex közben, szinte biztos, hogy a félelmek, aggodalmak gyökere mélyebben keresendő, mint ahogy azt a felszín sugallja. Legalábbis ezt mondja a pszichológus. És még sok minden mást.
„Nem attól lesz egy fogyatékossággal élő boldog, ha önállóvá válik – én például a sérülésemből adódóan sosem leszek az –, hanem attól, ha önrendelkező lehet” – mondja Csángó Dániel, aki miután hosszú évek munkájával elérte ezt a saját életében, ma már kiegyensúlyozott párkapcsolatban él (nyíltan beszél újfajta szexualitása felfedezéséről is, ami meglehetősen tabutéma a közbeszédben fogyatékossággal élők esetében), és mások számára is szeretné ezt lehetővé tenni.
Kezdjük ott, hogy mi számít egyáltalán nagy korkülönbségnek! Erre is választ adnak a témában készült pszichológiai kutatások, amelyeket Milanovich Domi foglalt össze. Kérjük, a cikk elolvasása után kommenteljetek.
Az élet sava Borcsa 2.0 évadzáró epizódjában Pataki Zita mesél a harcsapaprikásról, arról, hogy miért lett Szárnyasné, hogy a férfiak miért beszélnek nehezen az érzéseikről, és hogy mi történik akkor, ha flow-ba kerül a kertben, miközben van valami a sütőben.
„A szerelemhez egy ember kell” – írja Ottlik Géza Hét perc című művében. A tudomány szerint igaza van:
Amikor a semmi a minden.
A támogatónak szánt „Biztosan nemsokára találsz valakit” és „Nagyon magányos lehetsz” mondatok többet ártanak, mint gondolnánk.
Elolvastuk dr. Ramani Durvasula Menjek vagy maradjak? című könyvét, és megtudtuk, milyen veszélyes lehet a remény.
Összeszokott baráti társaság, bekerül valakinek az új párja, aki egy pillanat alatt tönkreteszi mások jókedvét. Kérdés, hogy mihez kezdjen az ember egy ilyen szituációval. (Mert hogy előbb-utóbb mindannyian belefutunk, az nem kérdés.)
Inspiráló történeteik akkor is bővítik a szeretetről, gondoskodásról, intimitásról szóló elképzeléseinket, ha mi magunk hagyományosabb kapcsolatokban élünk.