Ez a film olyan, mint egy szippantás a friss, tiszta levegőből. Felemel és visszaadja az emberi méltóságot, amit odadobtunk, amikor a pillanatnyi élvezetet és a gondolkodás nélküli kukoricamajszolást választottuk a moziban.
A negyvenéves kor sokakat számvetésre késztet. Jó úton vannak-e, megvalósították-e az álmaikat, és hogyan tovább? Nádudvari Péter is rátekintett a B oldal lehetőségeire.
Babarczy Eszter azokat az embereket hangosítja ki, akik nem a közösségi média sztárjai. Akik nem fiatalok, és nem is öregednek szépen, nem tündökölnek, nem mondják a magukét, nem mosolyognak állandóan, sőt, időnként vállaltan szomorúak, ráadásul sokszor nem elég „motiváltak” és optimisták, hiába várja tőlük ezt a világ.
Nektek hogy tetszenek ezek a képek?
Egyszerre kamasz és idős – így látja az életet egy középkorú nő.