A Jogos önvédelem című Netflix-dokumentumfilm legnagyobb tanulsága, hogy sajnos még mindig nem mindegy, egy nő vagy egy férfi próbálja meg magát megvédeni az erőszakos partnerével szemben.
Érezted már, hogy valaki követ? Keltett már benned félelmet egy vadidegen vagy egy ártalmatlannak tűnő helyzet? És akarta már a környezeted megmagyarázni, hogy képzelődsz? Csepelyi Adrienn ezzel szembesült, amikor a minap követte valaki az utcán. Pedig a biztonsági szakértő szerint igaza volt. Az intuíció marhára nem valami ezoterikus baromság, hanem az agyunk által összerakott információmorzsák összessége, amelyek indokolt esetben beindítják a vészjelzőnket. Rendhagyó könyvismertető következik.
Tíz évre börtönbe zárnak egy nőt, akit súlyosan bántalmazott a párja, és ő végül megölte. De ez csak egy eset. Itt vannak a további tények az ilyen ügyekkel kapcsolatban:
„Az ő teste az én testem is egy kicsit, egy kicsit és néhány pillanatra, és ebben az ügyben igazából minden nő teste is, hiszen meggyaláztak, a nemiségében ronggyá tiportak valakit.” Szentesi Éva írása.
Tizenöt éves éves koruk előtt a magyar lánygyermekek 20 százaléka él át fizikai erőszakot, öt százalékuk szexuális erőszakot, 24 százalékuk szexuális- és fizikai visszaélést. Ezt most emésztgesd egy kicsit, aztán KATT a cikkre.
„Németország olyan törékenyen, olyan megosztottan kezdi ezt a 2016-os évet, ahogyan eddig még semmit. Az ország napok, sőt lassan hetek óta nem képes felocsúdni ebből a traumából." – helyszíni beszámoló a közhangulatról, a németek bénultságáról, és arról, hogy akkor most hogyan tovább a menekültekkel?