Úgysem fogod elhinni, de legalább két hétig halogattam ennek a cikknek a megírását, és fogalmam sincs, miért. Ha viszont átérzed, akkor te is az emberiségnek abba a húsz százalékába tartozol, aki szereti elhalasztani a fontosabb dolgokat.
Már a delphoi jósda is ezzel a felirattal fogadta a tanácsért érkező ókori görögöket: „Ismerd meg önmagad”. Ma sincs ennél fontosabb munka.
A szerző „rávilágít arra, hogy mit jelent, amikor egy testvér meghal, hogy milyen az, amikor titkokat őrizgetnek egy családon belül, milyen az ikreknek, milyen a holokauszttúlélők leszármazottainak, vagy milyen annak, akit a szülei túlságosan óvnak. Ezekből a példákból pedig mi is megkaphatjuk a magunk válaszait, ha figyelünk, és hajlandók vagyunk ezeket befogadni.”
„A függőség pszichés tünetekkel jár: testi-lelki izgatottság, félelmek, szorongások, elvonási tünetek jelentkeznek (például nyugtalanság nethasználat nélkül), a bioritmus felborulása, evés- és alvászavarok.”
Pszichológus szerzőnk most meggyőz az ellenkezőjéről!
Ki bánt minket: mások? Vagy inkább mi saját magunkat?
Nem egyszerű, de van, aki belevág.
A partner is lehet drog.
Legyél már boldog, örülj már, mindig minden helyzetben, hiszen az annyira könnyű!
Aha, persze!