Mindenki pont úgy beszél jól magyarul, ahogy éppen tud, és szíve joga azokat a szavakat használni, amiket megszokott a környezetében. A nyelv az egyik legszabadabb, legszórakoztatóbb és leginkább szabályozhatatlan dolog a világon. Nádasdy Ádám gigászi, több mint 750 oldalas művét Both Gabi szemlézte.
Mire asszociálsz elsőként, ha azt a szót hallod: haza? Balaton, Alföld, tokaji aszú? Nemzeti lobogó, kokárda, Petőfi anyjának tyúkja? A világ egyik legnehezebb nyelve, a gulyásleves illata, a pulikutya? Vagy a pálinkafőzés, a stadionok, a külföldre költözés sajgó gondolata? Az elmúlt években sajnos a haza szót is einstandolta a politika, ideje visszafoglalni! Ebben segít a költészet.
Ebből az adásból kiderül, hogy lesznek a kisbabák, és az is, hogyan viszonyul Nádasdy Ádám a marslakókhoz. Mi nem hagynánk ki a helyetekben.
Európai polgárnak született, mégis itthon maradt: „Ugyebár azt a helyet hívjuk otthonnak, ahová olyankor megy az ember, ha semmi oka nincs, hogy bárhova menjen.”