Fiatalon helytállni a munkaerőpiacon nem könnyű feladat – nőként pedig még nehezebb. Több jelentés is arról számol be, hogy már a 30 év alatti nők is megtapasztalják az életkor alapú diszkriminációt. A mindennapokban ez gyakran mikroagressziók formájában jelenik meg: nem bíznak rájuk komolyabb feladatokat, félbeszakítják őket egy megbeszélésen, és rendszeresen megkérdőjelezik a döntéseiket.
Ismerős az érzés, amikor mindenki használ egy szót, de fogalmad sincs, mit jelent? Nem tudod, mitől cringe valami, vagy mire mondják, hogy ez gaslighting? Ne aggódj, segítünk! Egy rövid jeleneten keresztül igyekszünk tisztába tenni, mit is jelentenek ezek az elterjedt, de sokszor félreértett szavak. Beszéljünk egy nyelvet! – A WMN és a Loupe Színházi Társulás fogalommagyarázója. A mai szavunk: az ageism. Bemutatják: Ullman Mónika és Trill Beatrix.
A bölcsebb, tapasztaltabb nők talán egyre erősebb hangot és mind több játékidőt kapnak a filmekben, tabukat döntenek le, és olyan fontos kérdések, kapaszkodók kerülnek előtérbe általuk, mint az időskori barátságok megtartó ereje, vagy a 60 pluszos szerelem. És nemcsak azoknak lényeges ez a változás, akik éppen az említett korosztályhoz tartoznak: hanem mindnyájunknak.
Az időskor negatív megítélése nemcsak hamis, hanem veszélyes is, mégis az ageism (korizmus) a legelfogadottabb előítélet-rendszer. Személyesen és társadalmi szinten is nagy árat fizetünk azért, ha negatív képzeteket társítunk az öregedéshez.
Az életkorunk sokkal többet jelent annál, mint hogy mikor születtünk. Mutatjuk, mi minden hat arra, hogy épp hány évesnek érezzük magunkat.