Vendégszerzőnk, Ekhamp Mariann öt éve daganatos beteg. Azóta átesett négy műtéten és 35 kemoterápiás kezelésen. Ebben az írásában arról mesél, hogy a krónikus betegek életében milyen komoly teher a hivatalos ügyek intézése, miközben nehezen jutnak hozzá a csekély járandósághoz, a pénzük pedig egyre fogy a kezelések, utazások miatt.
„Tudtam, hogy nem fogok tudni felkelni, és el nem tudtam képzelni, hogy most majd mi lesz. Ki fog nekem segíteni? Még sosem voltam ilyen helyzetben.”
„Az első kezelés. Nem lehetett visszafordulni. Tehetetlennek és gyámoltalannak éreztem magamat. Persze nem mutattam: engem nem láthatnak elesettnek. A férjem azt hiszi, hogy csodanő vagyok, aki mindent túlél. Anyukám azt hiszi, hogy a baj nem akkora, hiszen jól nézek ki. A gyerekek el sem tudják képzelni, hogy nem vigyázom az útjukat tovább. Frizura, mosoly, harmónia. De mi zajlik bennem?”
„Ugyan már, jól nézel ki, nincs neked semmi bajod…” – mondogatták Mariannak az ismerősök. Pedig a belső hang már jelezte, valami nagyon nem stimmel.