Egy megrángatott, leordított maratonfutó nő, egy politikusnő férfi világvezetők gyűrűjében, és az anya, akinek a gazdasági világválság rajzolt mély barázdákat az arcára. Anna Eszter ismét képeket válogatott.
Az ember próbál értelmet keresni a sok szörnyűségben, ami történik a világban. És bár Szabó Anna Eszter szerint végtelenül önző dolog, hogy mindenben a „profitot” keressük, de most mégis ezt az utat választja, mielőtt megbolondul.
Létezik egy olyan japán kisváros, ahol negyvenöt (!) kategória szerint válogatják szét a szemetet, és a lakosság még lelkes is. És ez nem vicc!
Ha krízisben vagyunk, vajon törvényszerűen össze kell kapaszkodnunk? Mi van akkor, ha nem sikerül? Olvassátok Anna Eszter gondolatait.
Mégis hova igyekezhet egy nő a házi hattyújával? Miért gyűlhetett össze egy helyen több, mint százötven fekete macska? Felmerül néhány kérdés a cikkben szereplő régi képek kapcsán, Anna Eszter pedig megpróbálta összeszedni a válaszokat.