Összeesküvés-elméletek, véleménybuborékok, incelkultúra és algoritmusok által formált világkép: Jórgosz Lánthimosz Bugonia című filmje egyszerre fekete komédia és kíméletlen társadalmi diagnózis. A rendező és Emma Stone negyedik közös munkája riasztóan pontos képet fest arról, mi történik akkor, amikor végleg elveszítjük a közös nyelvet – és már azt sem tudjuk, ki számít egyáltalán embernek.
A Könyves Magazin nonfiction könyvfesztiválján olyan szakemberek és édesanyák beszéltek tabuk nélkül a valóságról, akik szerint eljött az idő visszaépíteni azt a „falut”, amely egykor körülvette az anyákat – és amely nélkül ma szinte lehetetlen jó szülőnek lenni.
A Drag Race hatalmas rajongótábora, RuPaul popkulturális befolyása és a társadalmi normák folyamatos átrendeződése mind hozzájárultak ahhoz, hogy az underground közösségek önkifejezéséből mára mainstream kulturális erő legyen.
A Jobb később, mint soha! már az első percektől világossá teszi: itt nem botrányt, nem mesterkélt veszekedéseket és nem celebkedést fogunk látni, hanem öt ember valódi esendőségét, kalandjait és élettapasztalatait. Az RTL új realityje a hatvan pluszos korosztályt állítja középpontba, és óvatos humorral, tabudöntögető beszélgetésekkel mutatja meg, milyen, amikor a valóságshow nem a kárörömre, hanem az emberségre épít.
Hol húzódik a határ a valóságshow és a terápia között? Etikus-e, amit a Házasság első látásra című műsorban láthatunk? Rezek Bori írása arra keresi a választ, meddig etikus a nézők szeme láttára feltárni valakinek a gyerekkori fájdalmait – és kié a felelősség, ha a „kísérlet” utáni valóság is sebeket hagy.
Glow
Lagom
Glow
Lagom