Percenként 190 ezer ruhadarab, óránként 2,5 millió cipő, 68 733 telefon kerül le a gyártósorról. És másodpercenként 12 tonna műanyag, ami évente 400 millió tonna műanyag- és 50 millió tonna elektronikai hulladékot jelent. Hogy hova tűnik mindez? Sehova. Mind itt van körülöttünk, bennünk, a földben, a levegőben, és a vízben is.
Julia Hill 1997-ben úgy döntött, feladja korábbi hétköznapi életét. Felköltözött egy fa tetejére, ahonnan aztán két éven át nem jött le. Azért tette ezt, hogy a fát és a körülötte lévő fenyőerdőt megmentse. Rendkívüli kitartásának meg is lett az eredménye.
A klímaváltozás elleni küzdelemben sajnos iszonyú könnyű kiégni. Hiába tesz az ember egyénileg hatalmas erőfeszítéseket, közben folyamatosan azzal szembesül, hogy a többség még mindig nem itt tart. Persze, időnként fel-felcsillan a remény. A Föld bajnokai pályázat egyike azoknak a kapaszkodóknak, amik segítenek áttörni a kiégés nyomasztó falait.
Ha itt a kánikula, automatikusan megtelnek jéggel a poharak, pedig a sivatagi népek pont a forró italokra esküsznek. További filléres, ámde bevált kánikula elleni tippekért olvasd el a cikket!
A Föld bajnokai pályázatra beérkező ötletek rendkívül változatosak. Legyen szó bogárhotelről, tanösvényről, magaságyásokról vagy komposztálásról, minden lépés, minden gesztus számít.
Miközben virágzik a klímaváltozás-tagadás, van a társadalomnak egy olyan csoportja, amely sokkal inkább támogatja az környezetvédelmi intézkedéseket és a fenntartható életmódot: a nők.
2016 augusztusában javarészt hetvenes éveikben járó nők kis csoportja úgy döntött, hogy erőteljesebb fellépést követel a 2015-ös párizsi klímaegyezményben kitűzött célok elérése érdekében – a héten pedig pert nyertek Svájccal szemben.
De hogyan lehet megtanítani erre a gyerekeinket?